Csíkszeredában nyilvános könyvtári kezdeményezésekről a XIX. század közepétől ismerünk rögzített adatokat. A polgárosodó életformával függ össze az olvasótársaságok, olvasóegyeletek létrehozása Csíkban is.

Néhány fontosabb könyvtártörténeti eseményt kiemelve állt össze a több mint másfél évszázadnyi időre visszatekintő kronológiánk:

1841: a székely határőrség fiatal altisztje, Gál Sándor (1817-1866) Csíkszeredában  több lelkes társával magyar önképzőkört és olvasótársaságot szervezett, amelyet azonban a katonai főhatóság hamarosan betiltott, s fegyelmi vizsgálatot rendelt el. A magyar hírlapok, könyvek olvasása az akkori császári királyi hadseregben nem kívánatos cselekedetnek minősült.

1843. április: a Kolozsváron megjelenő Erdélyi Hiradó című folyóirat 1843. május 9-ei számának tudósítása szerint Csíkszeredában olvasó egyesület alakult. A csíki papság által április 20-án tartott gyűlésen Potyó Ferenc felcsíki főesperes felszólította  a létrehozott olvasó egyesület részvényeseit az intézmény előmozdítására. Elnököt, pénz- és könyvtárost választottak, egyesületi szabályokat szerkesztettek, s könyvek beszerzéséről intézkedtek, igyekezvén „egész Csíkszék polgári, katonai és egyházi hatóságai” pártfogását megnyerni.  Ez  az első ismert adat egy csíkszeredai nyilvános könyvtár alapításáról.

1854. július 27.: az első adat a csíksomlyói gimnázium tanári könyvtárának létesítésére vonatkozóan:  a Kultuszminisztérium 17 példány könyvet küldött 32 kötetben a gimnáziumnak - Bándi Vazul (1847-1909) közlése szerint, aki 1891-1900 között volt a gimnázium igazgatója.  Bándi az 1895-1896-os gimnáziumi értesítőben kiadta nagy iskolatörténeti munkáját, A Csiksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium  története címmel. A Kájoni János Megyei Könyvtár különgyűjteményeiben őrzött munkát könyvtárunk digitalizálta,  a Magyar Elektronikus Könyvtárból letölthető a http://mek.oszk.hu/09300/09350/index.phtml Url címre kattintva.

1855-56: Veress Gergely tanár ajándékozott  50 kötetet az iskolának.

1857: Bándi Vazul iskolatörténeti munkájában közölt adat: a gimnázium  tanári kara elhatározta, a könyvtár gyarapítására minden tanár naponta 20 krajcárt fizet.

1868-1869: Incze János tanár elkészíti a gimnázium tanári  könyvtárának első katalógusát.

1870: Imets Fülöp Jákó (1837-1912) lett a gimnázium igazgatója, aki korszerűsítette az iskolát, átvette  a könyvtár vezetését is, az ő szerkesztésében 1871-től rendszeresen megjelentek az iskola évkönyvei, értesítői, amelyek a könyvtár gyarapodásáról is beszámolnak.

1873: a Csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézet könyvtárának alapítási éve

1876: megalakul a Csíkszeredai Kaszinó. Kozma Ferenc (1844–1920) A Székelyföld közgazdasági és közmívelődési állapota című, 1879-ben Budapesten megjelent munkájában a székelyföldi kaszinóféle olvasóegyletek sorában a csíkszeredait is megemlíti. Ezek a polgári közkönyvtárak  a helyi értelmiségi és iparosréteg olvasási igényeit  elégítették ki.

~ A gimnázium december 23-i   tanári tanácskozásán  indítványozták az ifjúsági könyvtár különválasztását a tanári könyvtártól, amelyet a püspök jóvá is hagyott. Az ifjúsági könyvtár kezdetben a tanári könyvtár állományából kiválasztott tan- és segédkönyveket tartalmazott, majd a diákoktól szedett tagdíjból és adományokból gyarapodott.

1877-1878: Imets Fülöp Jákó buzdítására kölcsönkönyvtárat hoztak létre a gimnáziumban, anyagi alapjait a tanári kar vetette meg, azzal a céllal, hogy a szegényebb tanulókat ingyen is elláthassák tan- és segédkönyvekkel.

1884: a gimnázium tanári könyvtárának kezelését Glósz Miksa (1845-1906), a tudós tanár és bibliográfus vette át, korszerűsítette a könyvtárat, megírta és az 1885-86-os gimnáziumi értesítőben közölte a könyvtár vázlatos történetét.

~Megalakult a Csíkszeredai Ipartestület, amelynek keretében Polgári olvasókör is működött.

1886: Glósz Miksa elkészítette a tanári könyvtár szakkatalógusát, amelyet az 1886-87-es tanévi gimnáziumi értesítőben tett közzé, ennek alapján ma rekonstruálható a könyvtár akkori állománya.

1902-1908:  Balló István (1871- ?) volt a gimnázium tanári könyvtárának könyvtárosa, 1904-től az ifjúsági könyvtár őre. Balló történészként is ismert, több Csíkra vonatkozó történelmi, helytörténeti tanulmányát a gimnázium értesítőiben közölte.

1910-1911: ebben a tanévben költözött át a gimnázium Csíksomlyóról az új csíkszeredai gimnáziumi épületbe (jelenleg a Márton Áron Gimnázium és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium működik itt). Szlávik Ferenc tanár, 1911-től a tanári és ifjúsági könyvtár vezetője, közölte a gimnáziumi értesítőben a könyvtári állomány megoszlását: a tanári könyvtár 3687 kötettel, az ifjúsági könyvtár 4051 kötettel, míg a kölcsönkönyvtár 959 kötettel rendelkezett. Azt is megemlíti, hogy tervbe vették az iskola tanári könyvtárának nyilvánossá tételét, ami a tanárok olvasási igényeinek kielégítése mellett szélesebb olvasói réteg kiszolgálását jelentené, ugyanakkor jelentősebb anyagi támogatást a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége részéről. Ekkor nem kevesebb, mint ötven folyóirat és lap járt a könyvtár számára.

1919: a Csíkszeredai Ipartestület könyvtárát Brezina Ferenc órásmester és ipartestületi könyvtáros rendezte be, az ipartestület ötvenéves jubileumára 1934-ben kiadott emlékkönyv adatai szerint. A később megszüntetett könyvtár állománya szétszóródott, de egyes kötetei bekerültek az újonnan alapított rajoni könyvtárba.

1921: megszűnt a gimnáziumi kölcsönkönyvtár, míg a tanári és az ifjúsági könyvtár továbbra is fennmaradt. Az első világháború nagy károkat okozott a frissen felépített gimnázium gyűjteményeiben, a könyvtár állománya, különösen a tanári könyvtáré, felére csökkent.

1929: az Erdélyi Magyar Évkönyv 1918-1929 (Kolozsvár, 1930) Sulyok István által összeállított, erdélyi magyar könyvtárakra vonatkozó statisztikai adatai szerint a Csíkszeredai Kaszinó könyvtára ekkor 430 magyar kötettel rendelkezett, tíz év alatt 154 kötettel gyarapodott, az évi forgalom pedig 179 olvasó, 586 kötet volt. 

1934: a Csíkszeredai Kaszinó jól felszerelt könyvtárral rendelkezik, sűrűn látogatott olvasótermében csaknem az összes magyar nyelvű lap megvan - az Erdélyi Monográfia (Szatmár, 1934) című kiadvány szerint.

1936: az Erdélyi Iskola című, 1933-1944 között Kolozsváron megjelentetett neveléstudományi és népnevelő folyóirat, amelyet Márton Áron (1896-1980) alapított, 1938/39 1-2. számában cikket közölt a katolikus felekezeti iskolák tanári könyvtárairól. A közzétett statisztikai adataiból kiderül, hogy a csíkszeredai gimnázium tanári könyvtára az 1919-1936 között eltelt időszakban mindössze 167 művel gyarapodott, ebből 97 vétel, 70 ajándék, 1936-ban az állomány 4983 kötetből állt, 10 folyóirat járt rendszeresen a könyvtárnak. A tanulmány kiemeli, hogy a felekezeti iskolák nagy részében a tanári könyvtárak gyarapodása lelassult, hiányoznak a kézikönyvek, szótárak, szaklexikonok, de az erdélyi irodalom termékei is. A két világháború közti időszakban a felekezeti iskolák könyvtárainak állományfejlesztési munkáját egyrészt az államhatalom, másrészt az anyagi eszközök elégtelensége akadályozta.

1940/41: a gimnázium tanári és ifjúsági könyvtára több mint 2500 kötet könyvajándékot kapott a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének Erdélyi Osztályától és a magyarországi testvériskoláktól, az 1940-1941-es gimnáziumi értesítőben közölt adatok szerint.

1948: a  romániai tanügyi reform életbelépésével a nagymúltú Csíkszeredai Katolikus Főgimnázium is állami tulajdonba és állami irányítás alá került. Antal Imre iskolarörténeti munkáját idézve: „Az iskola híres könyvtárát az államilag összeállított és kiadott tiltott könyvek jegyzéke alapján kiselejtezték, a nagy értékű könyveket, folyóiratokat vagy zárolták, vagy megsemmisítették.” (Antal Imre: Tisztesség adassék. Csíkszereda, 1994)

Később a gimnázium 1945 előtti könyvállományának és folyóiratainak nagyobb részét a múzeum vette birtokába, ennek a gyűjteménynek régebbi anyaga ma is a Csíki Székely Múzeumban található, az újabb, XIX-XX századi, főleg 1848 után kiadott köteteit 1978-ban áthelyezték a megyei könyvtár akkor létrehozott Dokumentációs részlegére.

Adatok könyvtárunk történetéről dióhéjban

A mai Kájoni János Megyei Könyvtár jogelődjét, a Csík Rajon Könyvtárát 1948-1950 között hozták létre.  A könyvtáralapítás pontos dátumát sajnos jellemző módon nem ismerjük, saját intézményünk közelmúltjának eseményeit rögzített adatok hiányában nehéz  rekonstruálni.

Csak 1957-től kezdődően rendelkezünk a könyvállomány nagyságára vonatkozó adatokkal, 1959-ben Csík rajon könyvtárának állománya 16 595 kötet volt.

Fennállása óta a könyvtár több költözésen, szervezeti változáson és névváltozáson  esett át:

1968: Csíkszereda megyeszékhellyé válása után a könyvtár az akkor új Városi Művelődési Ház épületében kapott otthont, és megyei könyvtárként működött.

Az 1970-es évektől a könyvtár több részlege működött hosszabb-rövidebb ideig a Mikó-vár épületében, a Csíkszeredai  Múzeum székhelyén.

1990: a könyvtár újabb épületben kapott helyiségeket. Az addig a Mikó-vár épületében működő Igazgatóság, a  Feldolgozó részleg,  a Módszertani- és a Bibliográfiai részleg átköltözött a Szakszervezetek Művelődési Házának épületébe.

Továbbra is a múzeum (Mikó-vár) épületében maradt a Gyermekkönyvtár, a Könyvkötészet, az 1978-ban létrehozott Dokumentációs részleg, valamint 1990-től a Művészeti-történelmi részleg is itt kapott helyet.

1990 - 2000 között három különböző épületben működtek a megyei könyvtár részlegei: a Szakszervezetek Művelődési Házában, a  Városi Művelődési Házban és a Csíki Székely Múzeum  székhelyén, a Mikó-várban.

1993 óta épített informatikai hálózatát folyamatosan fejlesztette az intézmény. A könyvtári dokumentumok feldolgozása, az állományadatok és a könyvtárhasználati adatok nyilvántartása számítógépes adatbázisban történik, a BIBLIS könyvtári szoftver révén. 2004-től a könyvtár honlapjáról elérhető a  folyamatosan bővített online katalógus.

2000: A Városi Művelődési Házból kiköltöztek a könyvtár ott működő részlegei, amelyek ugyancsak a Szakszervezetek Művelődési Házának épületében kaptak helyet. Itt működött 2012-ig az Igazgatóság, a Módszertani részleg és a következő közönségszolgálati részlegek: Szépirodalmi részleg (felnőtt kölcsönző), Társadalomtudományi - Műszaki részleg, Audiovizuális terem, Olvasóterem és Sajtó  részleg,  Helyi sajtóbibliográfia.

2007 decemberében a megyei könyvtár Kájoni János nevét vette fel.  A névadással az általa szolgált közösség számára is jelezni kívánja azonosulását azzal a kulturális eszménnyel, amelyet a XVII. századi tudós ferencrendi szerzetes, Kájoni személyisége képvisel, az egyetemes kulturális és emberi értékek szolgálatával.

2008. február 21-én került sor a névadó ünnepségre, amely  kiemelkedő esemény volt az intézmény életében.

2011: a Mikó-vár épületében működő részlegek a Csíki Székely Múzeum székhelyének teljes felújítása miatt átköltöztek Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának épületébe.

2012: A Kájoni János Megyei Könyvtár új székhelyet kap a Stadion utcai új, háromszintes épületben. A teljes állomány és az összes szolgáltatás egy helyen, modern könyvtári térben, korszerű feltételek közt válik elérhetővé. Az intézmény valóban multifunkcionális feladatokat láthat el, megújult szolgáltatásaival, méltó módon fogadhatja használóit.