40 éve

1984. november 20. Csíkszeredában halt meg Kozán Imre agrármérnök, mezőgazdasági szakíró. Volt járási és vármegyei gazdasági felügyelő, EMGE-kirendeltségi vezető, gazdasági iskolai tanár, nyugdíjaztatása  után (1968) a Hargita megyei Agronómusház igazgatója. Első írását 1921-ben a Csíki Lapok közölte,  majd számos lapban jelentek meg cikkei. Fekete ugar című önéletírása 1978-ban jelent meg. (Csíkzsögödön, ma Csíkszereda  része, született, 1897.  szeptember 23-án).

155 éve

1869. november 18. Kászonimpéren született Balázs András. dr., kanonok, pápai prelátus, a teológia doktora, jogtörténész.

Középiskoláit Csíksomylón, a teológiát a Pazmaneumban végezte, 1892-ben pappá szentelték. Brassóban volt tanár, majd Kolozsvárt az Erdélyi Római Katolikus Státus és egyben a Báthory-Apor szeminárium igazgatója. 1903-tól tordai főesperes-plébános, 1917-től gyulafehérvári kanonok, 1920-37 között a Katolikus Státus előadója, anyagi és iskolai ügyeinek vezetője. 1930-tól pápai prelátus. Az erdélyi kisebbségi iskolák megtartásáért küzdött, 1925-ben a kisebbségi iskolák ügyét képviselte Genfben a Népszövetség előtt. 1927 tavaszán a konkordátum-tárgyalásokon ő tolmácsolta a katolikus magyarság kívánságait. Gyárfás Elemérrel, a Státus világi elnökével együtt Rómában tárgyaltak a Státus fönntartásáról, ennek eredménye lett 1932 -ben az Accord néven ismert római egyezmény, mely biztosította a Státus további működését. Az Erdélyi Katolikus Akadémia egyik vezetője volt. Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene című kötet egyik társszerzője (Dicsőszentmárton, 1925), jelentős munkája: Adatok az erdélyi kisebbségek iskolavédelmi küzdelmeihez 1919-1929. (Kolozsvár, 1929). (Székesfehérváron halt meg, 1956. január 25-én).

320 éve

1704. november 10. Nagyszebenben meghalt Apor István, gróf, főkirálybíró, erdélyi kincstartó, nagybirtokos főúr. 1666-tól Alcsík alkirálybírája. A Béldi-mozgalom idején Apafi fejedelem mellé állt, és ezzel megalapozta érvényesülését. 1679-ben I. Apafi Mihály követe a Portánál. 1685-től Csík-, Gyergyó- és Kászon-szék főkirálybírája, 1690-ben Thökölyvel szemben a császári pártot támogatta, ezért I. Lipóttól 1693-ban bárói, 1696-ban grófi rangot kapott. 1695-től erdélyi kincstartó, 1697-től  Torda vármegye főispánja, a kincstartóság megszűnése után generális, 1703-tól Erdély fővezére. A Rákóczi-szabadságharc idején császárpárti maradt. I. Apafi Mihály fejedelemsége és az új Habsburg-kormányzat idején a legbefolyásosabb politikusok egyike. Jelentős szerepe volt a gyulafehérvári római katolikus püspökség újjászervezésében és az erdélyi görög katolikus egyház életre hívásában is. Vagyonát a fejedelmi birtokok felosztása, a fiskális jövedelmek ellenőrzése, illetve önálló kereskedelmi tevékenysége alapozta meg. Jelentős alapítványokat tett iskolák felvirágoztatására, a moldvai missziót is támogatta. 1697–98-i bécsi útjáról írt naplóját Bíró Vencel adta ki. (Erdélyi Múzeum, 1930.) (Altorján született, 1638-ban).

115 éve

1909. november 7. Gyergyószentmiklóson született Balás Gábor, dr. Újságíró, író, műfordító, ügyvéd. Balatonbobgláron járt elemi iskolába. Sümegi Vilmos Magyar Királyi Kormánytanácsos unokája, anyja Sümegi Mária. Balatonbogláron járt elemi iskolába. Felnőttként kora tavasztól késő őszig Balatonbogláron élt és nyaralt. Nagyapjával együtt mintegy 25 családot telepített át Erdélyből Boglárra. Budapesten, Párizsban és Berlinben tanult, ügyvédi diplomát szerzett.Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem gyémántdiplomás tanára, a Budapesti Székely Kör megalapítója. 1937-ben megválasztották Budapest székesfőváros ügyészi fogalmazójává. 1937-ben választották meg a székesfőváros ügyészi fogalmazójává. 1938-ban jelent meg a „Magyarországi kisajátítási jog" című munkája. Több jogtörténeti munka szerzője. Sokat foglalkozott erdélyi kérdésekkel, a székelyek sorsával. Jelentősebb munkái: A székelyek nyomában, A székely múvelődés évszázadai, Utazások Erdélyben. Könyvtárának egy részét a Gyergyóremetei könyvtárnak adományozta, amely az ő nevét vette fel. (Budapesten halt meg, 1995. január 6-án).