|
255 éve
1769. január 26. Nagytusnádon született Kováts Miklós erdélyi római katolikus püspök. 1827-ben nevezték ki erdélyi püspökké, az erdélyi főkormányszéki tanácsos és a katolikus iskolák főigazgatójának tisztségét is betöltötte. Az egyházi iskolák és intézmények javára tett adományaival tette emlékezetessé nevét. Az 1848-49-es forradalom alatt elpusztult templomok és katolikus tanintézetek újjáépítésére nagy összeget adományozott.Többek között támogatta a csíksomlyói, a gyergyószárhegyi iskolákat, a tusnádi leégett falu újjáépítését. 1852. október 15. (Kolozsváron halt meg 1852. október 15-én).
|
|
100 éve
1924. január 20. Sepsiszentgyörgyön meghalt Kelemenné Zathureczky Berta író, zeneszerző. Az Erdélyi Irodalmi Társaság tagja volt (1888). Mint a Jótékony Nőegylet elnöke jelentős irányítója volt Sepsiszentgyörgy kulturális életének: műsoros rendezvények és adakozások jövedelméből tetemes összegekkel járult hozzá a Székely Nemzeti Múzeum felépítéséhez. Megzenésített költeményei népszerűek voltak: 12 füzetben 79 műdala forgott közkézen saját szövegével, megemlítendő közülük a Szovátai búcsúdal, Hajnal uram, Kék nefelejcs, Kevlári búcsú. Emlékezzünk régiekről című kötetében (Kolozsvár, 1910) a székely rege- és mondavilág legszebb darabjait szedte csokorba. Regényei közül kiemelkedik a kétkötetes Asszony átka az asszony (Sepsiszentgyörgy, 1922) és fő műve, az eredetileg a Brassói Lapokban folyatásokban közölt, majd három kiadást megért Simonyi óbesterné (Brassó, 1925), amelynek témáját Szádeczky Kardoss Lajos Báró Apor Péter élete című munkájából vette. Ennek egy-egy fejezete művelődéstörténeti dokumentum. (Homoródszentmártonban született, 1855. február 1-én).
|
|
35 éve
1989. január 10. Szegeden meghalt Ábrahám Ambrus biológus, az állatbonctan és élettan nemzetközileg elismert kutatója, ideghisztológus, Kossuth-díjas akadémikus. 1913-ban érettségizett Csíkszeredában, majd belépett a jászói premontrei rendbe. Természetrajz-földrajz-szakos tanári oklevelet szerzett Budapesten, 1922-ben doktorált. 1934-től a szegedi tanárképző főiskola állattani tanszékének tanárává nevezték ki, 1939-től igazgatójává. 1940-től a szegedi tudományegyetem Állattan és Összehasonlító Anatómia Tanszékének vezetője 1967-ig, az Állattani és Biológiai Intézet ny. igazgatója 1967-től. A Magyar Biológiai Társaság elnöke1952-től. Említésre méltó több mint ezeroldalas összehasonlító állatszervezettani tankönyve (1964), valamint angol nyelven megjelent monográfiája, a gerincesek szívének és véredényrendszerének mikroszkopikus vizsgálatáról (1969). Életéről, munkásságáról könyvet adott ki Életem a főiskoláért címmel (Szeged, 1993). (Nagytusnádon született 1893. november 20-án).
|
|
125 éve
1899. január 7. Fogarason született Andory Aladics Zoltán Okleveles erdőmérnök, fényképész. A huszadik század első felében készített fényképei a korabeli Csíkszereda történetének fontos képes dokumentumai. Fotói közül számos művészi értékű alkotása maradt az utókorra. Sopronban szerzett erdőmérnöki oklevelet, 1927-ben fiatal erdőmérnökként került Csíkszeredába, az erdőfelügyelőség alkalmazottjaként dolgozott. Az ő tanácsára ültettek kanadai nyárfákat a mai csíkszeredai park helyén elterülő mocsaras, ingoványos területre. 1930-ban nyitotta meg korszerű fényképészeti műtermét, modern gépekkel dolgozott, rövid idő alatt a város népszerű fotográfusává vált. A második világháború után eredeti szakmáját feladta, a fényképészet lett a megélhetési forrása. Fotográfusi munkájáról a Csíki Lapok hasábjain többször is írtak. A lap 1938. szeptember 17- i száma kitüntetéséről számolt be: A sepsiszentgyörgyi 1938-as gazdasági kiállításon, amelyet az Erdélyi Gazdák Egyesülete szervezett öt témakörben, Aladics „szakamabeli kiállítását aranyéremmel, művészportréit szintén aranyéremmel, természeti és vadászképeit ezüstéremmel jutalmazták.” Eredeti szakmájához kapcsolódó szenvedélye volt a vadászat és és horgászat, a természetjárás. Falun készült felvételei a csíki életmód maradandó emlékei. (Csíkszeredában halt meg, 1990. november 1-én).
|
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ-PÉNTEK: 8.00 - 18.00
SZOMBAT-VASÁRNAP: ZÁRVA
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
3
|
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
40 éve
1984. november 20. Csíkszeredában halt meg Kozán Imre agrármérnök, mezőgazdasági szakíró. Tovább ►
|
|
|
155 éve
1869. november 18. Kászonimpéren született Balázs András. dr., kanonok, pápai prelátus, a teológia doktora, jogtörténész.
Tovább ►
|
|
|
320 éve
1704. november 10. Nagyszebenben meghalt Apor István, gróf, főkirálybíró, erdélyi kincstartó, nagybirtokos főúr. Tovább ►
|
|
|
115 éve
1909. november 7. Gyergyószentmiklóson született Balás Gábor, dr. Újságíró, író, műfordító, ügyvéd. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
3
|
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
|
Fotóalbum
