|
115 éve
1908. december 26. Kászonjakabfalván született Pataki József történész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, a MTA tagja. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári Piarista Gimnáziumban végezte. Az I. Ferdinánd Egyetemen egyetemes- és román történelem, valamint román nyelv szakos diplomát szerzett 1930-ban. Tanári pályáját volt gimnáziumában kezdte, majd Marosvásárhelyen, a Római Katolikus Tanítóképzőben és Gimnáziumban tanított. 1941-44 között a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium igazgatója volt, ezalatt az időszak alatt szerkesztette az iskolai értesítőt is. 1955-től a kolozsvári Tanártovábbképző Intézet tanára, 1956-tól Bolyai Tudományegyetem történelem karának volt a professzora. Az egyesített Babeş-Bolyai Egyetemen a középkori egyetemes történet magyar előadója volt nyugalomba vonulásáig. Nyomtatásban is megjelent doktori disszertációját Anjou királyaink és a két román vajdaság címmel a Ferencz József Tudományegyetemen védte meg 1944-ben. Munkái: A csíki vashámor a XVII. század második felében (Csíkszereda, 1971), Székely oklevéltár. I-II. (Demény Lajossal, 1983, 1985), Kolozsvári emlékírók 1603-1720. (1990, Fehér Könyvek), Kászonszéki krónika. 1650-1750. (Imreh Istvánnal. Bp.-Buk. 1992), Székely oklevéltár III. (Demény Lajossal és Tüdős S. Kingával, 1994). Tiszteletére a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban emléktáblát helyeztek el. (Kolozsváron halt meg, 1993. szeptember 17-én).
|
|
90 éve
1933. december 20. Csíkrákoson született Kosz Szilveszter, id. táncmester, koreográfus.1957-ben a marosvásárhelyi Állami Székely Népiegyüttes tagja volt. 1959 -1970 között a csíkszeredai Rajoni kultúrház táncmestereként tevékenykedett. 1958-ban megalakította az első néptánccsoportot, a Hargita együttes alapját képző Rajoni Kultúrház együttesét. Ez az együttes számos országos díjat nyert. Gyűjtötte a felcsíki, alcsíki menasági, kászoni és gyímesi néptáncokat és népdalokat, számos néptánccsoportot tanított, vállalatoknál, üzemeknél, kisipari szövetkezetnél. 1970 –1973 között a Megyei Szaktanács kulturális szakirányítója volt, itt is saját tánccsoportot alakított és a falvak, községek tánccsoportjait segítette, irányította. 1973 – 1977 között ifjúsági kulturális szakirányító volt a KISZ-nél. 1977-től 1985-ig a Pionírház táncmestere volt, itt megalakította a gyermektánccsoportot, ez a csoport is számos országos díjat nyert. Emlékére alapították a Kosz Szilveszter gyermeknéptánccsoportot. (Csíkszeredában halt meg, 1996. október 30-án).
|
|
140 éve
1883. december 4. Betfalván született Tompa László költő, műfordító, lapszerkesztő. A középiskola alsó osztályait Székelykeresztúron, a felsőbb osztályokat a nagyszebeni Állami Gimnáziumban végezte. 1902-ben érettségizett, 1907-ben nyert jog -és államtudományi diplomát. 1907-től Székelyudvarhelyen élt, vármegyei tisztviselőként dolgozott 1920-ig. 1919 januárjában átvette az egy évvel azelőtt indult Székely közélet című lap szerkesztését, amelynek élén állt egészen a lap megszűnéséig, 1944 szeptemberéig. 1921-ben elnyerte a Zord Idő pályázatának első díját, ugyanebben az évben jelent meg első verseskötete Erdély hegyei közt címmel. Második kötete, az Éjszakai szél (1923) Székelyudvarhelyen jelent meg. 1924-től rendszeresen közölt erdélyi irodalmi lapokban, a Kuncz és Áprily szerkesztette Ellenzékben. Költészetét alapvetően kifejező élményeit szólaltatják meg a Magányos fenyő, a Kisvárosi sáros utcákon című versei; a Lófürösztés a sors keserű dacos megidézését a megtartó helytállás bizakodásával oldja fel. A világháború árnyékában megjelent Hol vagy, ember? (Kolozsvár, 1940) című kötete verseiben az emberi értékek védelme, az embertelenség elleni tiltakozása is megszólal. A második világháború után Bukarestben jelentek meg kötetei: Régebbi és újabb versek (1955), Versek (1963). Halála után jelentek meg válogatott versei Tavaszi eső zenéje (Kolozsvár, 1980) címmel. Jelentős műfordítói munkája során német költők műveit tolmácsolta magyarul. 1929-ben Kemény János-nagydíjat kapott, 1941-ben Baumgarten- díjat, 1955-ben Állami Díjjal tüntették ki. Székelyudvarhelyen a költő egykori házában rendezték be a Tompa László emlékszobát. Hagyatékát, kiterjedt levelezését és számos kiadatlan kéziratát a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum őrzi. 1992-ben helyezték el a költő házán Bodó Levente szobrász plakettjét. Székelyudvarhelyen utca és iskola viseli a nevét, az iskola udvarán 2006-ban avatták fel a költő bronz mellszobrát, Zavaczki Walter Levente alkotását. (Székelyudvarhelyen halt meg 1964. május 13-án).
|
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
130 éve
1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
