|
295 éve
1728. június 10. Gyulafehérváron meghalt Antalfi János /Antalffy/, Erdélyi római katolikus püspök 1724-1728 között. A nagyszombati jezsuita akadémián hittudori oklevelet szerzett. Felszentelt papként Erdélyben lelkipásztorkodott, Csíkszentgyörgy lelkésze, 1706-tól Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főesperese volt, 1708 őszén vikárius és általános űgyhallgató lett. 1716-ban III. Károly őt nevezte ki a visszaállított erdélyi székeskáptalan első nagyprépostjává, 1724. március 13-án Erdély püspöki székébe került, 1725-ben Bécsben szentelték fel. A király bárói rangra emelte, 1725-ben az erdélyi főkormányszéki tanácsosi kinevezést is megkapta. Antalfi püspök sokat tett a katolikusellenes törvények és rendeletek megváltoztatásáért. Az ő püspöksége idején a gyulafehérvéri és kolozsvári hiteles helyek (levéltárak ) visszanyerték egyházi jellegüket. 1727-ben megalapította Kolozsváron a jezsuiták nyomdáját. A gyulafehérvári székesegyház sírboltjába helyezték örök nyugalomra. (Csíkszentmártonban született 1644-ben).
|
|
90 éve
1933. június 5. Gyergyószárhegyen meghalt Szini Lajos író, újságíró. Szárhegy egyik neves szülötte, akiről Nyírő József azt írta, hogy: "utolsó pillanatig hitt az erdélyi irodalomban, küzdött és áldozott érte". Szűkebb pátriája, a Székelyföld felemeléséért, emberének boldogulásáért harcolt, az ún. „székely irodalom” egyik első művelője, írásaiban azonban túlhangsúlyozta a székely nyelvjárási sajátosságokat. Szülőháza homlokzatán 1991-ben emléktáblát helyeztek el. 1917-ben Gyergyószentmiklóson jelent meg Nyüszkölés a feredőn és a nagy víz martján című humoros kisregénye, az 90-es évek elején újra kiadták. További kötetei: Az Őzolló és más küsdeg nyüszkölések (novellák, uo. 1926), Góbéságok (uo. 1933). (Gyergyószárhegyen született, 1891. július 2-án).
|
|
55 éve
1968 június 5. Székelyudvarhelyen meghalt Jaklovszky Dénes, pedagógiai szakíró, műfordító. Fordított románból, oroszból, latinból. Lefordította Lukács István Siculia című latin nyelvű kéziratából a Székelyudvarhelyre vonatkozó részt: Székelyudvarhely legrégibb leírása, Kolozsvár, 1942. (Kolozsváron született, 1884. október 28 –án).
|
|
130 éve
1893. jún. 2. Csíkszentimrén született Bálint Ákos népművelő, tankönyvíró, zeneszerző. A csíksomlyói tanítóképző intézetben 1912-ben nyert oklevelet. 1918-tól 1953-ig Gyergyószentmiklóson tanító, majd iskolaigazgató volt. Részt vesz a Gyergyói Múzeum munkájában (1954-56). 1923-tól a Gyergyószentmiklósi Dalegylet vezetőjeként nem csak zenei tehetségét kamatoztatta, hanem szervezői, nevelői képességeit is. Évtizedekig Gyergyó zenei és művelődési életének egyik irányítója. Népdalokat gyűjt, zeneművekmet szerez: ezek népdalfeldolgozások kórusra, dalok, egyházi énekek. Gyergyószentmiklóson több kiadásban megjelent tankönyve az Öröm-Ábéce és olvasókönyv... (1922). Módszertani munkája: Mesés vezérfonal az öröm Ábécé-ből való olvasás-írás tanításához... (1924). A Beethoven-centenárium alkalmából zenei alapismereteket nyújtó dalegyleti zsebkönyvet adott ki. (Gyergyószentmiklóson halt meg, 1983-ban).
|
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
130 éve
1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
