Keres
2024. július  15., hétfő, Henrik
Magyar
 
   2024 December   
   2024 November   
   2024 Október   
   2024 Szeptember   
   2024 Augusztus   
   2024 Július   
   2024 Június   
   2024 Május   
   2024 Április   
   2024 Március   
   2024 Február   
   2024 Január   
MáJ
28

95 éve

1928. május 29. Csíkszentmártonban meghalt Baka János kántortanító, pedagógiai író. Kántortanító apja vezette be a zenei alapismeretekbe. 1858-tól a csíksomlyói kántorképzőben Simon Jukundián OFM növendéke volt. 1860-ban kántortanítói oklevelet szerzett. 1858 -ban Csíkszentgyörgyön tanított, 1861-től segédkántor Csíkszentmártonban, ahol 1870-1910 között nyugdíjazásáig kántortanító. Ötven éven át tanított Csíkszentmártonban, 1908-1910-ben a helyi gazdasági iskola vezetője is volt. Egyházi és iskolai dallamokat szerzett. Az Erdélyi Római Katolikus Tanítóegyesületek Szövetségének megbízásából kidolgozta a népiskolai énektanítás anyagát. Az Országos Cecilia Egyesület Erdélyrészi Fiókjának alelnöke volt. A katolikus oktatásban végzett kiváló munkájáért 1925-ben Bene Merenti pápai arany érdemrenddel tüntetették ki. Cikkeket, tanulmányokat írt a Népnevelők Lapja, Iskolabarát, Néptanoda c. szakfolyóiratokba. Dallamai, egyházi énekei énekeskönyvekbe is bekerültek. A gyermekzene és énektanítás úttörője volt. Erdélyi Egyházmegyei Énekeskönyv (Gyergyószentmiklós - Gyulafehérvár, 1921) címmel kiadta Kájoni János Cantionaléját. Kis dalos c. gyermekénekeskönyve 1926-ban jelent meg. Csíkszentmárton neves személyisége, ma az ő nevét viseli a községi könyvtár. (Csíkszentgyörgyön született, 1840. december 24. -én).

MáJ
23

30 éve

1993. május 23. Budapesten meghalt Cseres Tibor (eredeti nevén Portik Cseres Tibor) író. 1987-1989 között a Magyar Írószövetség elnöke. 1945-ben a Viharsarok című munkás-paraszt újság alapítója volt. Történelmi regényei, tényfeltáró írásai a 20. század második felében fonosak voltak a magyar nép történelmi lelkiismeretének és büszkeségének ápolásában. Hideg napok (1964) című történelmi regényét több nyelvre lefordították. Szülőhelyén, Gyergyóremete központjában emlékművet emeltek neki, emlékét társaság ápolja. 2001-ben emléktáblát helyeztek el tiszteletére egykori lakóhelyén, Budapest XII. kertületében. (Gyergyóremetén született 1915. április 1-én).

MáJ
21

40 éve

1983. május 21. Brassóban meghalt Kurkó Gyárfás regényíró, publicista, közéleti személyiség. Alapító tagja volt az Országos Magyar Párt ellenzékéből 1934-ben létrehozott Magyar Dolgozók Szövetségének (MADOSZ), amelynek Brassó megyei, majd országos elnöke is volt. Részt vett az ún. Vásárhelyi Találkozón (1937). Gazdasági jellegű kezdeményezésekkel, javaslatokkal igyekezett az erdélyi magyarság felemelkedésének ügyét szolgálni. A MADOSZ az ő elnökletével illegálisan folytatta tevékenyégét. A háború után, 1944 októberében, javaslatára a MADOSZ kiszélesült, Magyar Népi Szövetség néven. A szervezet elnöki tisztét 1947-ig töltötte be. Az egypártrendszer kialakulásának idején félreállították a politikai életből. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták és bebörtönözték. 1964-ben szabadult, 1968-ban rehabilitálták, a közéletbe azonban nem tudott többé bekapcsolódni. Publicisztikai írásait a kolozsvári Világosság, a Falvak Népe, az Utunk, valamint a brassói Népi Egység közölte. Az utóbbinak alapítója volt 1944-ben, és 1947-ig felelős szerkesztője. Jelentős irodalmi alkotása, a Nehéz kenyér című önéletrajzi regénye 1949-ben jelent meg, a csíki falusi szegénység életének hiteles rajzát nyújtja. A szerző szabadulása után tovább írta élete történetét, ebből csak egy töredék jelent meg Inasélet, 1933 címmel a Korunk 1969/2. számában, Balogh Edgár bevezetőjével. Cikkeiből és a róla szóló írásokból összeállított gyűjtemény Kurkó Gyárfás emlékére címmel a budapesti Kossuth Kiadó gondozásban jelent meg 1987-ben, Lipcsey Ildikó szerkesztésében. (Csíkszentdomokoson született, 1909. december 2-án).

MáJ
21

80 éve

1943. május 21. Kőrispatakon született Bálint András újságíró. A Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet 1965-ben. 1968-tól 1994-ig, 52 éves korában bekövetkezett haláláig, a Hargita, később Hargita Népe napilap munkatársa, szerkesztője volt. Emlékére alapították a Bálint András-díjat, amelyet halálának évfordulóján, évente tehetséges fiatal újságíróknak adnak át. Cikkeinek válogatott gyűjteménye Menetközben címmel 1999-ben jelent meg (Csíkszereda, Pro-Print Kiadó). 1999. december 27-én a Hargita Népe szerkesztőségében felavatták Bálint András emléktábláját, Nagy Ödön szobrászművész alkotását. (Csíkszeredában halt meg, 1994. december 24-én).

MáJ
21

10 éve

2013. május 21. a Kancsendzönga  (8586 m) sikeres csúcstámadását követően, a visszaúton vesztette életét Erőss Zsolt hegymászó. 2013 májusáig a világ tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsa közül tizet hódított meg. Az első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. A Gyergyói-medencében, Orotván, majd a Gyilkos-tónál nőtt fel. Gyergyószentmiklóson érettségizett. A hegymászást 1981-ben kezdte a Békás-szorosban. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Első expedíciós hegymászására 1990-ben került sor az Elbruszon (5642 m). A volt Szovjetunió mind az öt hétezer méter feletti csúcsát megmászta, ezért megkapta a Hópárduc címet. 1996-ban tagja volt az első magyar Mount Everest expedíciónak. Első nyolcezrese a Nanga Parbat (8126 m) volt 1999-ben. A világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg. A következő években hat nyolcezrest mászott meg. A Magas-Tátrában 2010. január 2-án elszenvedett balesete következtében jobb lábát térd alatt amputálni kellett. Protézissel újra járni kezdett, 2010 júniusában a hegymászáshoz is visszatért. 2011 tavaszán műlábbal jutott fel a Lhoce csúcsára (8516 m). 2013. május 21-én, a Kancsendzönga  (8586 m) sikeres csúcstámadását követően, a visszaúton vesztette életét. Kiemelkedő teljesítményét 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el. Emlékezetét ápolják szülőföldjén, egykori iskolája,  a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium előtt emléktáblát helyeztek el tiszteletére. Az EKE gyergyói osztálya az Erőss Zsolt Teljesítménytúrával kíván minden évben emlékezni egykori tagjára. Csíkszeredában 2013 augusztusában sportcsarnokot neveztek el Erőss Zsoltról, aki első magyarként ért fel „a világ tetejére”. Születésének 50. évfordulóján  rendkívüli életútjára emlékeztek szülőföldjén, 2018. március 7-én a csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna előterében ünnepség keretében leplezték le emléktábláját, amelyet szülővárosának  önkormányzata állíttatott.  (Csíkszeredában született, 1968. március 7-én).

MáJ
14

115 éve

1908 május 14. Gyergyószentmiklóson született Vákár Tibor építészmérnök, festőművész. Elemi iskoláit Gyergyószentmiklóson végezte. 1929-1930 között a Magyar Királyi József Nádor Műszaki Tudományegyetem Építészmérnöki Karán tanult, Budapesten, majd a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult, mesterei: Jaschik Álmos, Bory Jenő, Nádler Róbert, Benkhard Ágost és Szőnyi István.1940-től városrendezőként dolgozott. A Budapesti Mérnöki Kamara, majd a Magyar Mérnök és Építésegylet tagja, Kolozsváron a város mérnökeként az Építési Osztály vezetője, 1941-ben Marosvásárhelyen a város főmérnöke volt. Erdélyi szolgálata alatt elkészítette Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely városrendezési és műemlék helyreállítási terveit. A második világháborúban hadifogoly volt Ausztriában, 1945-ben tért vissza Budapestre. A budapesti műegyetemen tanársegéd, majd adjunktus, 1950-ben politikai indokból elbocsátották.

Műemlékvédelmi, restaurálási tevékenysége is jelentős (diósgyőri vár; pásztói, szombathelyi római katolikus templom; Iseum; Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén). Építészeti munkái mellett illusztrációkat készített a Magyar Nemzet számára, képeivel kiállításokon is részt vett (Műcsarnok; Nemzeti Szalon; Fővárosi Képtár, Budapest; Petit Galerie, Párizs; Haus der Kunst, München; Magyar Építőművészek Szövetsége Székház). 1991-ben Ybl-díjjal tüntették ki, 1995-ben a Köztársaság érdemrend kiskeresztjét vehette át. 1999-ben Gyergyószentmiklós díszpolgára lett. (Budapesten halt meg, 2002-ben)

MáJ
09

35 éve

1988 május. 9. Székelyudvarhelyen meghalt Hermann Gusztáv helytörténész, közíró. Szülővárosában, a Református Kollégiumban végezte középiskoláit, magyar szakos tanári diplomát a Bolyai Tudományegyetemen szerzett. 1974- től Székelyudvarhelyen tanított. Művelődési, helytörténeti, oktatásmódszertani írásait a Korunk, Művelődés, A Hét, Előre, Hargita, Tanügy Újság közölte. Fő érdeklődési területe a helytörténet, Székelyudvarhely művelődési intézményeinek története, a színjátszás helyi múltja. (1928. december 3-án született, Székelyudvarhelyen).

 

MáJ
05

30 éve

1993. május 5. Gyulafehérváron meghalt Jakab Antal Gyulafehérvári megyéspüspök. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. 1934. június 29-én pappá szentelték. Nyolc évi káplánság után Márton Áron püspök Rómába küldte, ahol a Lateráni Egyetemen 1942-ben kánonjógból doktorált. Hazatérése után Kolozsváron a püspöki helytartósági iroda titkára, 1950-től a gyulafehérvári teológia tanára volt. Titkos ordináriusként 1951-ben letartóztatták, négy évet ólombányában dolgozott, 1964-ben szabadult. 1971-ben kinevezték, 1972-ben címzetes püspökké szentelték Rómában. Utódlási joggal Márton Áron erdélyi megyéspüspök segédpüspöke lett, akinek lemondása után erdélyi megyéspüspök egészen nyugalomba vonulásáig 1990-ig. Munkája: Az erdélyi római katolikus püspöki szék betöltésének vitája a 17. században. (Kolozsvár, 1944.) Nevét a csíksomlyói Tanulmányi Ház viseli. (Kilyénfalván született, 1909. március 13-án).

 

MáJ
05

80 éve

1943. május 5. Marosvásárhelyen született Papp Kincses Emese, irodalomtörténész, publicista, egyetemi oktató, politikus, az erdélyi magyar közélet jeles személyisége. Kincses Előd ügyvéd és Kincses Elemér író, drámaíró, rendező testvére.  Marosvásárhelyen született, de életének jelentős része Csíkszeredához kötődik. Szülővárosában, a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát magyar-német szakon 1965-ben. A két világháború közötti erdélyi magyar történelmi regényekről írt értekezésével szerezte meg 1979-ben az irodalomtudományok doktora címet. Oktatói pályája során Tanított Kisbaconban, Gyergyóalfaluban, Csíkszeredában. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem indulása után az egyetem csíkszeredai karán tanított magyar művelődés- és tudománytörténetet. 2004-től a Magyar Tudományos Akadémia határon túli köztestületének volt a tagja. Az 1989-es eseményekkel a politikai életbe is belépett, az RMDSZ alapító tagja és a Hargita megyei szervezet titkára lett. 1991 és 1994 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöki tisztségét is betöltötte, 2012-ig Hargita megyei önkormányzati képviselőként is dolgozott.

Papp Kincses Emese az erdélyi magyar közélet aktív tagjaként rendszeresen közölt publicisztikai írásokat az erdélyi magyar sajtóban. Átdolgozta és színpadra alkalmazta Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperáját, amelyet Csíkszeredában 1996. március 15-én Ne késsetek, harangok címmel mutattak be. Később a Role zenekarral együttműködve Árpádházi Szent Erzsébetről, Székely golgota címen a Madéfalvi veszedelemről, majd Szent László királyról írt és rendezett oratóriumot illetve rockoperát Csíkszeredában. 1999-ben megjelent Virrassz velem című vallomásos számvetéskötetben idézte fel közéleti szerepvállalását. 2006-ban Ha meglebben a függöny címen regényt, 2008-ban Gonosz novellák címen elbeszéléskötetet jelentetett meg. Siklódi Ferenccel közösen írt Fekete tükör című „látványregényét” 2014-ben Csíkszeredában adták ki.

Az erdélyi magyar közéletben és a magyar kultúra ápolásában betöltött szerepéért több díjban, elismerésben részesült. Hetvenegy éves korában, súlyos betegség után hunyt el, 2014. július 20-án, Csíkszeredában.

 

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost
NYITVATARTÁS

HÉTFŐ - PÉNTEK:

8.00 - 18.00

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

 

 


<< < 2024 JÚLIUS > >>
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

JúL
27

125 éve

1899. július 27. Gyergyószentmiklóson született Karácsony János   festőművész, tanár.

Tovább ►

JúL
20

10 éve

2014. július 20. Csíkszeredában meghalt Papp Kincses Emese, irodalomtörténész, publicista, egyetemi oktató, politikus, az erdélyi magyar közélet jeles személyisége. 

Tovább ►

JúL
09

55 éve

1969. július 9.  Budapesten elhunyt Hankó János grafikus.

Tovább ►

JúL
07

80 éve

1944. július 7. Kolozsváron született Macalik Ernő, Magyar Örökség-díjjal kitüntetett biológus, fitoterapeuta, gyógynövényszakértő, természettudományi szakíró. 

Tovább ►

JúL
06

95 éve

1929.  július 6.  Csíkdelnén született Bálint Lajos római katolikus érsek, a Gyulafehérvári Főegyházmegye főpásztora.

Tovább ►

<< < 2024 JÚLIUS > >>
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4