Keres
2024. július  15., hétfő, Henrik
Magyar
 
   2024 December   
   2024 November   
   2024 Október   
   2024 Szeptember   
   2024 Augusztus   
   2024 Július   
   2024 Június   
   2024 Május   
   2024 Április   
   2024 Március   
   2024 Február   
   2024 Január   
MáRC
28

150 éve

1873. március 28. Csíkmindszenten született Nagy István festőművész.  A 20. század magyar képzőművészetének kimagasló egyénisége.  Kolozsvárt tanítóképzőt végzett, a budapesti Mintarajziskolában tanári oklevelet szerzett1892-ben, müncheni, párizsi és itáliai tanulmányok után Csíkban és Gyergyóban festett. Első kiállítása 1902-ben Csíkszeredában nyílt meg. Részt vett az első világháborúban, Galíciában és Olaszországban számos katonaportréja és harctéri jelenete készült. Az 1920-as években Baja, Szentes és Kecskemét környékén festett. 1923-ban gyűjteményes kiállítását szervezték meg Budapesten, a Nemzeti Szalonban, Erdélyben több kiállítása is volt az 1920-as években. 1933-tól véglegesen Baján telepedett le. Kezdetben olajfestményeket, majd szén-és ceruzarajzokat, pasztelleket készített. A székely tájat és embereket hitelesen ábrázoló képei követőkre találtak. A kortárs szellemi-irodalmi élet alkotóiról készült arcképeinek megfestésére a Pásztortűz  és az Erdélyi Helikon írói körével ápolt kapcsolatai ösztönözték. Nevét viseli a csíkmindszenti Nagy István Általános Iskola és a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola. (Baján halt meg, 1977. február 13-án).

MáRC
26

120 éve

1903. március 26. Csíkszeredában született Gözsy Béla gyógyszerész, egyetemi tanár. Apja csíkszeredai patikájában gyakornok, 1924-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi, 1926-ban ugyanott gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság tagja. Az 1930-as évek elejétől a szegedi egyetemen dolgozott Szent-Györgyi Albert biokémiai intézetében. Itt szerzett biokémiai doktorátust 1932-ben. 1940-ben a budapesti Phylaxia Oltóanyag-termelő Intézetbe került, ahol elsőként vezette be a szérumtermelésbe a liofilizálás módszerét. 1945-ben a budapesti Szervita Gyógyszervegyészeti Laboratórium vezetője, itt penicillin- és sztreptomicin-kutatásokkal foglalkozott. 1949-ben számos dolgozata jelent meg a párizsi Journal Physiologie c. szaklapban. Párizsból került a kanadai, montreali egyetem Mikrobiológiai és Higiéniai Intézetébe, ahol a BCG-oltások hatásával, a fagocitákkal, az influenza vírusával és az antihisztaminokkal foglalkozott és itt egyetemi tanár lett. (Montrealban halt meg, 1979-ben).

 

MáRC
18

110

1913. március 18. Csíkmindszenten meghalt Becze Antal jogász, országgyűlési képviselő, Csík megye alispánja 1882-1906 között. A megyeszékhely korabeli jelentős építkezései az ő kezdeményezésére és irányításával történtek: a csíkszeredai vármegye háza, a polgári leányiskola, a törvényszéki palota, a vigadó, a csíkszeredai főgimnázium. Sürgette a gazdasági élet fellendítését, a vasútépítést. A Pallas Nagy Lexikona számára ő dolgozta fel a Csík megyével kapcsolatos adatokat. (Csíkszentmártonban született 1842. január 3-án).

MáRC
18

110 éve

1913. március 18. Székelyudvarhelyen született Haáz Ferenc etnográfus, Haáz Ferenc Rezső fia. Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban kezdte, a székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban érettségizett. Egyetemi oklevelet a kolozsvári tudományegyetem földrajz-természetrajz szakán szerezett. Egyetemi évei alatt az Erdélyi Fiatalok köréhez tartozott. Édesapja, Haáz Rezső munkásságát, népi kultúra iránti érdeklődését folytatva beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészkarának néprajz szakára. Az 1941-es tanévben egykori iskolájában, a székelyudvarhelyi Református Kollégiumban tanított, 1942-ben tanársegédnek hívták a kolozsvári tudományegyetemre, ahol abban az évben meg is védte az udvarhelyszéki famesterségekről írt doktori disszertációját. 1943-ban Bulgáriába küldték tanulmányútra, de tudományos tevékenységének hamarosan véget vetett a II. világháború. 1944 októberében az egyetemről hurcolták el az Urál vidékére, ahonnan csak halálhíre érkezett haza. A székely néprajzkutatás nagy igérete volt.1937-ben Parajd községről és sóbányájáról írta egyetemi dolgozatát, szaktanulmányait erdélyi hímzésekről s a korondi fazekasmesterségről a Néprajzi Értesítő tözölte, tanulmánya a varsági pele- és mókusfogásról a Közlemény az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából 1941-es I. kötetében jelent meg. 1942-ben adta ki doktori értekezését Udvarhelyszéki famesterségek címmel. (A Szovjetunióban halt meg, 1944 őszén).

MáRC
16

70 éve

1953. március 16. Capul Midia-n meghalt Boros Domokos Fortunát, P. Ferenc-rendi szerzetes, történész, egyháztörténész, a Ferenc-rend erdélyi tartományfőnöke. 1918-ban szentelték pappá, de már hét évvel előbb belépett a ferencesek rendjébe. Kolozsvári hitszónok volt 1919-ben. Innen Székelyudvarhelyre ment, a noviciátus prefektusa lett. Majd ismét Kolozsvár következett, 1932-ben átvette a ferenc-rendiek Szent Bonaventúra nyomdájának és könyvkötészetének vezetését. Kolozsvári munkásságának elkezdésekor már két éve az Erdélyi Katolikus Akadémia tagja volt. Boros Fortunát mintegy háromszáz tanulmányt jelentetett meg a Szent Ferenc Hírnöke, a Katolikus Világ c. folyóiratokban és Katolikus Naptárban. Feldolgozta a csíksomlyói kegyszobor történetét, az erdélyi katolicizmus múltját és jelenét, Assisi Szent Ferenc életét, az erdélyi Ferenc-rendiek történetét, a székelyudvarhelyi ferences kolostortemplom kétszáz évét, vitairatot adott ki a szektákról, Bíró Vencellel közös kiadványában számba vette Erdély katolikus nagyjait. 1948-ban Boros Fortunát brassói házfőnök lett, 1951. augusztus 20-án letartóztatták, munkaszolgálatra ítélték, a Duna-Fekete tenger csatorna építőtelepén embertelen körülmények között töltötte életének utolsó éveit. Az 1989-es változások után a zetelaki középiskolát Boros Fortunátról nevezték el. A központi épület előtt a mellszobra Bara Barna szobrászművész alkotása. Síremléke a zetelaki temetőben áll. (Zetelakán született, 1895. június 3-án).

MáRC
13

360 éve

1663. március 13. Temesváron meghalt Szentgyörgyi Ferenc római katolikus püspök. Csíksomlyón és a bécsi Pázmáneumban tanult. (Csíkszentgyörgyön szültett, 1616-ban)

 

MáRC
09

160 éve

1863. március 9. Nyárádszentbenedeken született Fülöp Árpád tanár, irodalomtörténeti tanulmányok szerzője. Székelyudvarhelyen végezte középiskolai tanulmányait. 1884-tól 1888- ig a kolozsvári egyetem hallgatója. A Csíksomlyói Katolikus Főgimnáziumban négy évig volt középiskolai tanár, majd Marosvásárhelyen tanított. 1885-től kezdve szépirodalmi cikkeket közölt főleg erdélyi lapokban. Csíksomlyói mysteriumok c. értekezését a Csíksomlyói Gimnázium Értesítőjében közölte 1892-ben, 1892-ben. Csíksomlyói nagypénteki misztériumok című kötetét 1897-ben adta ki Budapesten, (Régi Magyar Könyvtár, szerk. Heinrich Gusztáv).1893-ban nevezték ki az ungvári királyi főgimnázium tanárává. Ezután hatvan évig élt Ungváron, meghatározó egyénisége volt a város irodalmi életének. (Ungváron halt meg, 1953. január 29-én).

MáRC
07

55 éve

1968. március 7. Csíkszeredában született Erőss Zsolt hegymászó. 2013 májusáig a világ tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsa közül tizet hódított meg. Az első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát.

A Gyergyói-medencében, Orotván, majd a Gyilkos-tónál nőtt fel. Gyergyószentmiklóson érettségizett. A hegymászást 1981-ben kezdte a Békás-szorosban. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Első expedíciós hegymászására 1990-ben került sor az Elbruszon (5642 m). A volt Szovjetunió mind az öt hétezer méter feletti csúcsát megmászta, ezért megkapta a Hópárduc címet. 1996-ban tagja volt az első magyar Mount Everest expedíciónak. Első nyolcezrese a Nanga Parbat (8126 m) volt 1999-ben. A világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg. A következő években hat nyolcezrest mászott meg. A Magas-Tátrában 2010. január 2-án elszenvedett balesete következtében jobb lábát térd alatt amputálni kellett. Protézissel újra járni kezdett, 2010 júniusában a hegymászáshoz is visszatért. 2011 tavaszán műlábbal jutott fel a Lhoce csúcsára (8516 m). 2013. május 21-én, a Kancsendzönga  (8586 m) sikeres csúcstámadását követően, a visszaúton vesztette életét. Kiemelkedő teljesítményét 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el. Emlékezetét ápolják szülőföldjén, egykori iskolája,  a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium előtt emléktáblát helyeztek el tiszteletére. Az EKE gyergyói osztálya az Erőss Zsolt Teljesítménytúrával kíván minden évben emlékezni egykori tagjára. Szülővárosában 2013 augusztusában sportcsarnokot neveztek el Erőss Zsoltról, aki első magyarként ért fel „a világ tetejére”. Születésének 50. évfordulóján  rendkívüli életútjára emlékeztek szülőföldjén, 2018. március 7-én a csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna előterében ünnepség keretében leplezték le emléktábláját, amelyet szülővárosának  önkormányzata állíttatott.

 

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost
NYITVATARTÁS

HÉTFŐ - PÉNTEK:

8.00 - 18.00

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

 

 


<< < 2024 JÚLIUS > >>
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

JúL
27

125 éve

1899. július 27. Gyergyószentmiklóson született Karácsony János   festőművész, tanár.

Tovább ►

JúL
20

10 éve

2014. július 20. Csíkszeredában meghalt Papp Kincses Emese, irodalomtörténész, publicista, egyetemi oktató, politikus, az erdélyi magyar közélet jeles személyisége. 

Tovább ►

JúL
09

55 éve

1969. július 9.  Budapesten elhunyt Hankó János grafikus.

Tovább ►

JúL
07

80 éve

1944. július 7. Kolozsváron született Macalik Ernő, Magyar Örökség-díjjal kitüntetett biológus, fitoterapeuta, gyógynövényszakértő, természettudományi szakíró. 

Tovább ►

JúL
06

95 éve

1929.  július 6.  Csíkdelnén született Bálint Lajos római katolikus érsek, a Gyulafehérvári Főegyházmegye főpásztora.

Tovább ►

<< < 2024 JÚLIUS > >>
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4