405 éve

1617. április 27. Varasdon született Sámbár Mátyás egyházi író, neves hitvitázó jezsuita. A barokk hitvitázó irodalom képviselője. 1647-1653 között a székelyudvarhelyi jezsuita iskola igazgatója volt, újjászervezte az iskolát. 1653-ban II. Rákóczi György kiutasította Erdélyből. (Zágrábban halt meg, 1685. február 14-én).

125 éve

1897. április 26.  Csíkszentdomokoson született Hankó János grafikus. Jogi doktorátust szerzett, a kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank vezető tisztviselője volt. Tollrajzai a 20-as évektől jelentek meg főleg a Pásztortűz és a Hírnök folyóiratokban. 1926-ban albumban jelentette meg tíz tusrajzát A régi Kolozsvár címmel, ugyancsak tíz tusrajza illusztrálja a Kolozsvári Róm. Kat. Főgimnázium 1930-ban kiadott emlékalbumát. (Budapesten halt meg 1969. július 9-én).

345 éve

1687. április 25. Gyergyószárhegyen meghalt Kájoni János ferencrendi szerzetes, építész, zeneszerző, orgonista, orgonakészítő, nyomdász, történetíró, botanikus. Sokoldalú tudományos és építő munkájával Erdélyben jelképes személyiséggé vált, munkásságának, humanista egyéniségének igazi értékelésére azonban csak több mint két évszázad elteltével került sor. Méltán tartják a Székelyföld első és legnagyobb polihisztorának. Kájoni János 1648-ban belépett a csíksomlyói ferences szerzetesek közé, 1655-ben szentelték pappá Nagyszombatban. Ő vezette a mikházi és a szárhegyi kolostorok építését, orgonát készített Csíksomlyón, Mikházán,Szárhegyen és Székelyudvarhelyen. Csíksomlyón 1675-ben megalapította a Székelyföld első nyomdáját, ahol elsőnek 1676-ban Cantionale Catholicum címmel kiadta katolikus énekeskönyvét, amely azóta több kiadást ért meg. A Kájoni-sajtón két évszázadon át tankönyveket ima- és énekeskönyveket nyomtattak, itt készült 1849-ben a Hadilap c. forradalmi lap kilenc száma. Kájoni szervezte és gyarapította a csíksomlyói kolostor könyvtárát, ma is sok kézjegyével ellátott könyv megtalálható a Csíki Székely Múzeumban őrzött ferences gyűjteményben. Énekgyűjtő munkásságának eredménye a róla elnevezett Kájoni Kódex - kéziratban fennmaradt dalgyűjtemény, amely egyházi művek mellett világi énekeket is megörökített, s  amelyet csak 1994-ben adtak ki teljesen, román-magyar közös kiadásban. Kéziratban vagy nyomtatásban fennmaradt számos műve jelentős az erdélyi művelődés- és tudománytörténet szempontjából, például herbáriuma, amely másolatban maradt fenn. A ferences custodia történetét is megírta 1684-ig ( Fekete könyv). A csíksomlyói kolostor udvarában álló mellszobra Ferencz Ernő szobrászművész alkotása. (Jegenyén született 1629-ben vagy1630-ban).

65 éve

1957. április 19. Biharkeresztesen meghalt Rugonfalvi Kiss István történész, egyetemi tanár. 1931-32-ben a debreceni egyetem rektora volt. A nemes székely nemzet képe (Debrecen,1939-1940) című munkájában a Székelyföld és a székely nép ismertetésére vállalkozott. (Gyimesfelsőlokon született 1881. január 14-én).

175 éve

1847. április 15. Szombatfalván született Ugron Gábor politikus, közíró, országgyűlési képviselő. 1873-ban Baloldal címmel lapot indított Székelyudvarhelyen. Cikkei a Magyar Nemzet hasábjain jelentek meg, munkatársa volt a Vasárnapi Ujságnak (1870-72), számos politikai cikket írt ellenzéki hírlapokba. 1887-ben a negyvennyolcas párt egyik alapítója volt. Hamvai a szombatvfalvi Ugron- kápolnában nyugszanak Székelyudvarhely határában. (Budapesten halt meg 1911-ben).

115 éve

1907. április 12. Alsósófalván született Bíró Sándor történész.

Középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen, a Református Kollégiumban, egyetemet és a református teológiát Kolozsvárt és Párizsban végezte. 1932-1944 től a kolozsvári református kollégium tanára, 1937-ben teológiai magántanári képesítést szerzett a kolozsvári Református Teológián. 1942-ben summa cum laude doktori oklevelet nyert a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán román és egyetemes történelemből, illetve francia nyelvből és irodalomból tanári oklevelet szerzett.
Középiskolai tyanárként 1944 után Debrecenben, majd 1945-1951 között a budapesti Madách Imre Állami Gimnáziumban, 1951-1954 között a Zenei gimnáziumban tanított. 1954-1959 között adjunktus volt az az ELTE bölcsészeti karán, 1959-1964 között a II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Technikum tanára volt, 1961-ben megzerezte a kandidátusi tudományos fokozatot. 1964-1972 között, nyugdíjazásig az ELTE bölcsészeti karának neveléstudományi tanszékén mint adjunktus és tudományos főmunkatárs kutatott és adott elő. Történészként a XIX- XX. századi erdélyi történelem állt kutatásai előterében. Több kötete is megjelent. A második világháború előtt cikkei és tanulmányai jelentek meg az Ifjú Erdély, Ellenzék, Kiáltó Szó, Keleti Újság és Magyar Nép hasábjain. Az Erdélyi Fiatalok (1930-1940) című folyóirat egyik alapítója és főmunkatársa volt. A II. világháború után a Magyarországon fejtett ki történetírói munkásságot. Bălcescu Miklós a magyar és román nép összefogásáért c. tanulmánya (Bp. 1954) a román-magyar kapcsolatok kiemelkedő személyiségének örökségével foglalkozik. (Franciaországban, Antibes-ben halt meg 1975. július 5-én).

135 éve

1887. április 11. Erzsébetvárosban született Szőkefalvi-Nagy Gyula  matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A csíkszeredai gimnáziumban is tanított (1910-12), majd a kolozsvári      Marianum tanára volt. 1929-től a szegedi tanárképző főiskola matematika tanárává nevezték ki, 1939-től a szegedi egyetemen tanított. Fontosabb művei: Végesrendű geometria (Bp., 1941), A geometriai szerkesztések elmélete (Bp., 1943).  A csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban emléktáblája van. (Szegeden halt meg 1953. október 14-én).

110 éve

1912. április 03. Székelyudvarhelyen született Haáz Sándor etnográfus, grafikus.

Képzőművészeti tanulmányokat folytatott Kolozsváron és a budapesti Képzőművészeti Főiskola szobrászati szakán.  Rajztanár, majd 1956-tól Marosvásárhelyen a Népi Együttes tánckarának megszervezője, koreográfusa és kosztümtervezője volt. 1961-ben  távozott az együttestől, a díszítőművészet, faragás, varrottasok, bútorfestés és a népviseletek tanulmányozásába fogott. Néptánccal, népművészettel foglalkozó tanulmányai jelentek meg folyóiratokban, valamint néprajzi kiadványokat illusztrált. Erdély 15O falujában kutatta fel a népviseletet, rajzolta le és színezte ki, munkája 1988-ban jelent meg Erdélyi viseletek címmel. További jelentősebb kötetei – amelyek vagy önálló munkák, vagy társszerzőjük volt: Udvarhelyi varrottasok, Kőrispataki varrottas, Széki varrottasok, de a leggazdagabb a Nyárádmenti zsinóros díszítés c. könyve. (Marosvásárhelyen halt meg, 2007. május 21-én).

90 éve

1932. április 02. Nagyszalontán született Karancsi Sándor képzőművész, grafikus, festő, tanár.

A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán előbb szobrászatot tanult, majd a festészeti szakon szerzett diplomát (1961). 1961-től Gyergyószentmiklóson élt, tanárként dolgozott 1991-ig. Több mint 500 ex libris lapot készített rézkarc, rézmetszet és más technikával. Hol groteszk, hol líraibb hangvételű ex libris lapjainak témáit főleg az irodalomból meríti. Illusztrációkat készített Dante La Divina Commediájához, Ion Minulescu, Kányádi Sándor, Juhász Ferenc, Ady Endre verseihez. Mese- és versillusztrációi a romániai magyar folyóiratok és napilapok hasábjain jelennek meg. Bronzból mintázott érméi közt szerepel: Ady Endre - Elbocsájtó szép üzenet; In memoriam Nagy László; Liszt Ferenc. Több könyvet illusztrált. (Gyergyószentmiklóson halt meg 2003. október 28-án).