|
100 éve
1922. január 19. Gyulafehérváron meghalt Ávéd Jákó tanár, szerkesztő, természettudományi szakíró, helytörténész. A gyulafehérvári és a csíksomlyói gimnázium tanára volt. Oktatással kapcsolatos cikkeit több folyóirat közölte. 1881- 84 között a Gyulafehérvári Közlöny szerkesztője volt. Az örmény nemzet irodalomtörténetének kísérlete c. munkája 1869-ben jelent meg. Gyulafehérvár helytörténetével is foglalkozott. (Gyergyószentmiklóson született 1843. október 24-én).
|
|
170 éve
1852. január 19. Székelybethlenfalván született Pál Gábor, a csíksomlyói római katolikus főgimnázium tanára, igazgatója, a Csíki Hírlap alapító szerkesztője volt. (Csíksomlyón halt meg 1939-ben).
|
|
110 éve
1912. január 07. Gyimesbükkön született Székely László néprajzkutató.
Teológiát végzett. 1941-44 között a csíkszeredai gimnáziumban tanított. 1949-ben néprajzból doktorált. Székely László kutatási területe Erdély, főként Csík vallási néprajza. A vallási néprajz iránti érdeklődése már korai írásaiban is megmutatkozott. Néprajzi írásai, cikkei, tanulmányai jelentek meg számos erdélyi magyar lapban, 1944 előtt többek között a Jó barát, Gyergyói Újság, Csíki Néplap, Vasárnapi Harangszó, Erdélyi Tudósító hasábjain. Tanulmányait közölte az Erdélyi Iskola és a Vezetők lapja. 1944 után több bukaresti lap is közölte írásait: Pionír, Jóbarát, Szabad Szó, Tanügyi Újság, Könyvtári Szemle. Vallási néprajzi tárgyú tanulmányai a Vigília című magyarországi folyóiratban jelentek meg.
Önálló kötetei 1944 előtt jelentek meg. Csak halála után jelent meg talán legterjedelmesebb munkája, a csíki székelyek vallási néprajzát összefoglaló kötete: Csíki áhitat. A csíki székelyek vallási néprajza (Budapest, 1995). Művéből a csíki székelyek vallási életét minden életkorban, napszakban, a teljes egyházi év során és minden helyen megismerjük.
(1982. július 24-én halt meg Temesváron).
|
|
175 éve
1847. január 05. Csíkszentkirályon született Vitos Mózes helytörténész, szerkesztő. Csíksomlyón, majd Gyulafehérváron tanult. Teológiát végzett, 1873-ban szentelték pappá. Ő indította meg és szerkesztette Kézdivásárhelyen a Székelyföld c. hetilapot. A Csíki Lapok főmunkatársa volt. Nagy munkája az 1022 oldalas Csíkmegyei füzetek. Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez (Csíkszereda, 1894-1902) amely ma is értékes, hasznos ismereteket nyújt a Csíkkal bármely szakterületen foglalkozó kutatók, vagy az érdeklődők számára. A Hargita Kiadóhivatal 2002-2003-ban adta ki újra két kötetben. (Csíkszentkirályon halt meg 1902. július 19-én).
|
|
180 éve
1842. január 03. Csíkszentmártonban született Becze Antal jogász, országgyűlési képviselő, Csík megye alispánja 1882-1906 között. A megyeszékhely korabeli jelentős építkezései az ő kezdeményezésére és irányításával történtek: a csíkszeredai vármegye háza, a polgári leányiskola, a törvényszéki palota, a vigadó, a csíkszeredai főgimnázium. Sürgette a gazdasági élet fellendítését, a vasútépítést. A Pallas Nagy Lexikona számára ő dolgozta fel a Csík megyével kapcsolatos adatokat. (Csíkmindszenten halt meg 1913-ban).
|
|
115 éve
1907. január 02. Margittán született Duka János Ifjúsági író, folklórgyűjtő. Nagyváradi iskolaévek után 1925-ben fejezte be a tanítóképzőt Csíkszeredában. Falusi tanító, később Csíkszeredában körzeti iskolafelügyelő, majd 1945 után tanfelügyelő.Novellái 1936-tól a Vasárnapi Harangszóban és a Csíki Néplapban, szakcikkei a csíki és gyergyói múzeumok közleményeiben jelentek meg. 1961-ben a magyarországi X. Néprajzi Gyűjtőpályázaton Csúfolódó székelyek című gyűjteményével II. díjat nyert. Kötetei: Gyermekszíndarabok (Csíkszereda, 1946); Székely lakodalom, Székely fonó (Csíkszereda, 1947); Kilenc kéve hány kalangya? Anekdoták a székelyekről (Bukarest, 1982); Elsüllyedt kincs. Mesék (Bukarest, 1993); Üti Páké Barátost. Csúfolódó székely népköltészet (Csíkszereda, 1995); Mikor hagyja el az ész az embert? (Csíkszereda, 2000. (Csíkszeredában halt meg, 1990. december 2-án.)
|
|
130 éve
1892. január 01. Csíkkarcfalván született Lukács István Manszvét, OFM teológiatanár, hitszónok, Erdély népmisszionáriusa.Mikházán 1909-ben lépett a Ferenc-rendbe. Majd Medgyesen és Vajdahunyadon filozófiát és teológiát tanult. 1916-bahérvn Gyulafeáron szentelték pappá, hitszónokként tevékenykedett. 1924- től Csíksomlyón a ferences papnevelde tanára volt. 1947- től mint az Erdélyi Ferences Rendtartomány őre, a szárhegyi kolostorban élt. 1948- ban Szatmárnémetiben volt misszionárius. Több mint 500 népmissziót - lelkigondozást és lelkigyakorlatot – tartott. Sikerének titka mélységes hite, meggyőző szava és egyszerű beszéde volt. Rendszerellenes uszítás vádjával másfél évre bebörtönözték. 1951 augusztusában a máriaradnai gyűjtőtáborba hurcolták, 1951-58 között kényszerlakhelyes volt Esztelneken. Írásait különböző katolikus lapok, folyóiratok közölték. A két világháború között Kolozsváron adták ki munkáit: Kegyhelyeink (1926); Ne légy babonás. 1-2. kötet. (1929); Népmisszió. Útmutató a népmissziót rendező főtisztelendő papság részére (1931); Arkangyal pallosa v. szabadulás az ördögi italtól (1938); Kövess engem. Missziós beszédei. 1-3. kötet ( 1939-41). (Esztelneken halt meg, 1958. július 24-én.)
|
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
130 éve
1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
