1829. február 3. Székelylengyelfalván született Orbán Balázs etnográfus, geográfus, történész, közíró és politikus.
Régi udvarhelyszéki székely családban született, apja Orbán János, a francia háborúk katonatisztje, anyja Knechtel Eugénia, német-olasz (vagy görög) családból származott. A székelyudvarhelyi középiskolai tanulmányok után családja révén 1846-ban Konstantinápolyba, majd Kis-Ázsiába, Palesztinába, Szíriába, Egyiptomba, Görögországba utazott. Keleti élményeit később Utazás keleten címmel jelentette meg. 1849-ben szabadcsapatot szervezett a magyar haza támogatására. 1849-től 1852-ig Kossuth Lajos környezetében élt, majd Londonban, 1853-tól pedig Jersey, majd Guernesey szigetén Victor Hugo társaságában töltötte éveit. 1855-59 között Konstantinápolyban tartózkodott. 1859-ben visszatért Erdélybe, 1870-től országgyűlési képviselő volt. 1862-től 1868-ig mintegy ötszáz székely községet járt be, jegyzeteket, fényképeket készítve élete főművéhez, az 1868-tól 1873-ig hat kötetben megjelentetett A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I–VI. köt. Bp., 1868–1873) című munkájához. Mint a fényképezés hőskorának szereplője Orbán amatőr fotósként műhelynyi fotófelszerelését a hátán cipelve gyalogszerrel járta be Udvarhely, Csík, Háromszék hegyeit-völgyeit, falvait és városait. Úttörő szerepe volt Erdélyben a tudományos és irodalmi célokat szolgáló fotódokumentációk készítésében. Nemcsak a Székelyföld természeti, geológiai körülményeit rögzíti, hanem megírja történetét (gazdaság-, politika-, közművelődés-, egyház-, közigazgatás- és hadtörténetét is), népeinek életmódját, és kifejti fejlesztési javaslatait. Könyve hozzájárult a székelyek történeti tudatának erősödéséhez, és máig nélkülözhetetlen, értékes, tudományos forrás. A Székelyföld valóságos enciklopédiáját alkotta meg, amely máig nélkülözhetetlen, értékes tudományos forrás.
1887-ben az MTA levelező tagjának választotta. Székfoglaló beszédét A székelyek származásáról és intézményeiről címmel tartotta. Családi birtokán, Szejkefürdőn temették el. A síremlékét 1921-ben készítették, 1969-ben új síremléket állítottak neki. A sírja felé vezető utat székely kapuk sora őrzi.
Művei: Utazás keleten. I–VI. köt. Kolozsvár, 1861.; Kelet tündérvilága vagy Szaif Zülizám . Kolozsvár, 1864, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból. I–VI. köt. Bp., 1868–1873.; Torda város és környéke. Bp., 1889.
(Budapesten halt meg, 1890. április 19-én).
Fotóalbum
