Keres
2024. július  15., hétfő, Henrik
Magyar
 

10 éve

2023 MáJ
21

2013. május 21. a Kancsendzönga  (8586 m) sikeres csúcstámadását követően, a visszaúton vesztette életét Erőss Zsolt hegymászó. A világ tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsa közül tizet hódított meg. Az első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát.

2013. május 21. a Kancsendzönga  (8586 m) sikeres csúcstámadását követően, a visszaúton vesztette életét Erőss Zsolt hegymászó. 2013 májusáig a világ tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsa közül tizet hódított meg. Az első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. A Gyergyói-medencében, Orotván, majd a Gyilkos-tónál nőtt fel. Gyergyószentmiklóson érettségizett. A hegymászást 1981-ben kezdte a Békás-szorosban. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Első expedíciós hegymászására 1990-ben került sor az Elbruszon (5642 m). A volt Szovjetunió mind az öt hétezer méter feletti csúcsát megmászta, ezért megkapta a Hópárduc címet. 1996-ban tagja volt az első magyar Mount Everest expedíciónak. Első nyolcezrese a Nanga Parbat (8126 m) volt 1999-ben. A világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg. A következő években hat nyolcezrest mászott meg. A Magas-Tátrában 2010. január 2-án elszenvedett balesete következtében jobb lábát térd alatt amputálni kellett. Protézissel újra járni kezdett, 2010 júniusában a hegymászáshoz is visszatért. 2011 tavaszán műlábbal jutott fel a Lhoce csúcsára (8516 m). 2013. május 21-én, a Kancsendzönga  (8586 m) sikeres csúcstámadását követően, a visszaúton vesztette életét. Kiemelkedő teljesítményét 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el. Emlékezetét ápolják szülőföldjén, egykori iskolája,  a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium előtt emléktáblát helyeztek el tiszteletére. Az EKE gyergyói osztálya az Erőss Zsolt Teljesítménytúrával kíván minden évben emlékezni egykori tagjára. Csíkszeredában 2013 augusztusában sportcsarnokot neveztek el Erőss Zsoltról, aki első magyarként ért fel „a világ tetejére”. Születésének 50. évfordulóján  rendkívüli életútjára emlékeztek szülőföldjén, 2018. március 7-én a csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna előterében ünnepség keretében leplezték le emléktábláját, amelyet szülővárosának  önkormányzata állíttatott.  (Csíkszeredában született, 1968. március 7-én).



◄ Vissza
 

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost
NYITVATARTÁS

HÉTFŐ - PÉNTEK:

8.00 - 18.00

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

 

 


<< < 2024 JÚLIUS > >>
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

JúL
27

125 éve

1899. július 27. Gyergyószentmiklóson született Karácsony János   festőművész, tanár.

Tovább ►

JúL
20

10 éve

2014. július 20. Csíkszeredában meghalt Papp Kincses Emese, irodalomtörténész, publicista, egyetemi oktató, politikus, az erdélyi magyar közélet jeles személyisége. 

Tovább ►

JúL
09

55 éve

1969. július 9.  Budapesten elhunyt Hankó János grafikus.

Tovább ►

JúL
07

80 éve

1944. július 7. Kolozsváron született Macalik Ernő, Magyar Örökség-díjjal kitüntetett biológus, fitoterapeuta, gyógynövényszakértő, természettudományi szakíró. 

Tovább ►

JúL
06

95 éve

1929.  július 6.  Csíkdelnén született Bálint Lajos római katolikus érsek, a Gyulafehérvári Főegyházmegye főpásztora.

Tovább ►

<< < 2024 JÚLIUS > >>
H K SZ CS P SZ V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4