 |
80 éve |
|
|
1943. május 5. Marosvásárhelyen született Papp Kincses Emese, irodalomtörténész, publicista, egyetemi oktató, politikus, erdélyi magyar közéleti személyiség.
1943. május 5. Marosvásárhelyen született Papp Kincses Emese, irodalomtörténész, publicista, egyetemi oktató, politikus, az erdélyi magyar közélet jeles személyisége. Kincses Előd ügyvéd és Kincses Elemér író, drámaíró, rendező testvére. Marosvásárhelyen született, de életének jelentős része Csíkszeredához kötődik. Szülővárosában, a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, majd a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát magyar-német szakon 1965-ben. A két világháború közötti erdélyi magyar történelmi regényekről írt értekezésével szerezte meg 1979-ben az irodalomtudományok doktora címet. Oktatói pályája során Tanított Kisbaconban, Gyergyóalfaluban, Csíkszeredában. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem indulása után az egyetem csíkszeredai karán tanított magyar művelődés- és tudománytörténetet. 2004-től a Magyar Tudományos Akadémia határon túli köztestületének volt a tagja. Az 1989-es eseményekkel a politikai életbe is belépett, az RMDSZ alapító tagja és a Hargita megyei szervezet titkára lett. 1991 és 1994 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alelnöki tisztségét is betöltötte, 2012-ig Hargita megyei önkormányzati képviselőként is dolgozott.
Papp Kincses Emese az erdélyi magyar közélet aktív tagjaként rendszeresen közölt publicisztikai írásokat az erdélyi magyar sajtóban. Átdolgozta és színpadra alkalmazta Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperáját, amelyet Csíkszeredában 1996. március 15-én Ne késsetek, harangok címmel mutattak be. Később a Role zenekarral együttműködve Árpádházi Szent Erzsébetről, Székely golgota címen a Madéfalvi veszedelemről, majd Szent László királyról írt és rendezett oratóriumot illetve rockoperát Csíkszeredában. 1999-ben megjelent Virrassz velem című vallomásos számvetéskötetben idézte fel közéleti szerepvállalását. 2006-ban Ha meglebben a függöny címen regényt, 2008-ban Gonosz novellák címen elbeszéléskötetet jelentetett meg. Siklódi Ferenccel közösen írt Fekete tükör című „látványregényét” 2014-ben Csíkszeredában adták ki.
Az erdélyi magyar közéletben és a magyar kultúra ápolásában betöltött szerepéért több díjban, elismerésben részesült. Hetvenegy éves korában, súlyos betegség után hunyt el, 2014. július 20-án, Csíkszeredában.
|
|
|
◄ Vissza
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
45 éve
1979. május 26. Csíkszentimrén meghalt Benedek Fidél, P. ferenc-rendi szerzetes, történész, az erdélyi ferencesek történetének kutatója. Tovább ►
|
|
|
175 éve
1849. május 16. Csíksomlyón született Tivai Nagy Imre gazdasági szakember, közíró, szerkesztő. Tovább ►
|
|
|
60 éve
1964. május 13. Székelyudvarhelyen meghalt Tompa László költő, műfordító, lapszerkesztő. Tovább ►
|
|
|
75 éve
1949. május 1-én Székelyudvarhelyen meghalt Dobos Ferenc történész, költő, tanár. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
