|
85 éve |
|
|
1937. március 12. Homoródszentmártonban született Román Viktor szobrász, a 20. századi modern szobrászat kiemelkedő alkotója.
1937. március 12. Homoródszentmártonban született Román Viktor szobrász, a 20. századi modern szobrászat kiemelkedő alkotója. Tanulmányait a marosvásárhelyi művészeti gimnáziumban kezdte, 1954-től a bukaresti képzőművészeti egyetemen folytatta, ahol Constantin Baraschi és Ion Murnu tanítványa volt. Főiskolai éveiben Bourdelle dekoratív, figurális művei hatottak rá, csak 1960 után kezdett attól eltávolodni, amikor megismerkedett Brâncuşi és Henry Moore alkotásaival. 1955-ben szobrai szerepeltek a varsói VIT-en. Alkotói eredetiségére a kritika már pályája kezdetén fölfigyelt. 1965-ben UNESCO-díjat nyert a távközlés centenáriumára kiírt szoborpályázaton Genfben. 1967-ben távozott Romániából, miután ösztöndíjat nyert a londoni Royal College of Art-ba, 1968-ban Párizsba emigrált. Franciaországban munkatársa lett a világhírű idősebb pályatársnak, Étienne Hajdunak. Második feleségével, Dana Roman képzőművésszel közös kiállításokon is szerepeltek. Sajátos látásmódját a nemzetközi kritika elismerően méltatta. Párizsban és környékén ma is számos monumentális köztéri alkotása látható. A francia állam kitüntetésekkel ismerte el érdemeit. Noha Román Viktor művészete Franciaországban teljesedett ki, mindvégig ragaszkodott erdélyi, székelyföldi gyökereihez. Szülőföldjén csak az utóbbi néhány évben kezdett a művész neve ismét bekerülni a köztudatba, főként annak köszönhetően, hogy gyűjteményes vándorkiállítást szerveztek műveiből. 2008-ban Román Viktor szoborparkot avattak fel a Homoródszentmártonhoz tartozó Bükkfalván. Szülőfalujához való kötődése a művész több alkotását megihlette, a szoborparkban látható például az Attila szekere, Egyensúly, Kárpátok kapuja, Kárpátok kútja című alkotásainak másolata. 2016 májusában Székelyudvarhelyen közösségi teret avattak fel, ahol Román Viktor A szekér (Le char) című alkotásának bronzba öntött másolatát állították fel. Homoródszentmárton általános iskolája felvette a művész nevét. (1995. április 12-én halt meg Franciaországban, Saron-sur-Aube-ban).
|
|
◄ Vissza
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ-PÉNTEK: 8.00 - 18.00
SZOMBAT-VASÁRNAP: ZÁRVA
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal – Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei Művészeti Népiskola
|
40 éve
1984. november 20. Csíkszeredában halt meg Kozán Imre agrármérnök, mezőgazdasági szakíró. Tovább ►
|
|
155 éve
1869. november 18. Kászonimpéren született Balázs András. dr., kanonok, pápai prelátus, a teológia doktora, jogtörténész.
Tovább ►
|
|
320 éve
1704. november 10. Nagyszebenben meghalt Apor István, gróf, főkirálybíró, erdélyi kincstartó, nagybirtokos főúr. Tovább ►
|
|
115 éve
1909. november 7. Gyergyószentmiklóson született Balás Gábor, dr. Újságíró, író, műfordító, ügyvéd. Tovább ►
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
1
|
|