 |
FODOR SÁNDOR HAGYATÉKA – emlékezés a 95 éve született és 10 éve elhunyt íróra |
|
|
Kilencvenöt éve született és tíz éve hunyt el Fodor Sándor író, műfordító, az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő egyénisége. Születésnapján, december 7-én, szerdán délután 17 órától a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében szervezett eseményen emlékeznek az íróra.
Fodor Sándor alakját filmvetítéssel is felidézik, Daczó Katalin televíziós újságíró, szerkesztő, az RTV Magyar Adása munkatársának válogatásában a Magyar Adás archívumában őrzött, Fodor Sándorral készült interjúrészleteket láthatnak az érdeklődők. Az író hagyatékában fennmaradt, mindeddig nyomtatásban meg nem jelent levelekből, írásokból részletek hangzanak el, közreműködik Tóth Bálint. Az alkalomra könyvkiállítás készül műveiből és műfordításaiból. Részletek:
Fodor Sándor 1927. december 7-én született Csíksomlyón, a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát román-német szakon. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1956-tól 1989-es nyugdíjba vonulásáig a Napsugár című gyermeklap belső munkatársa, 1990 és 1991 között a Keresztény Szó felelős szerkesztője volt. Novellistaként az 1950-es évek elején mutatkozott be, Önarckép címmel jelent meg első kisregénye (1964). Az Egy nap egy élet (1976) rejtőzködés nélkül vall egy író életéről, veszteségeiről, környezetéről, az irodalmi életről. Tíz üveg borvíz (1979) című kötetében a szülőföld, Csíksomlyó múltját és jelenét szólaltatja meg. Csipikéről szóló erdei történetei több kiadásban is megjelentek, egyszerre szólnak a gyermekekhez és felnőttekhez. Közülük talán a legnépszerűbb az első: Csipike, a gonosz törpe (1966). Önéletrajzi ihletésű írásainak sorában utolsóként 2005-ben Csíkszeredában jelent meg a Mária lábától a sündisznóállásig című kötet. 2011-ben jelent meg A feltámadás elmarad című novelláskötete, amely pályájának legszebb novelláit gyűjti csokorba. Műfordítói munkássága is jelentős, a román irodalom nagyjait, valamint német írók alkotásait ültette át magyarra. 1982-ben megkapta a Román Írószövetség nagydíját. Magyarországon 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, 2001-ben József Attila-díjjal tüntették ki. Fodor Sándor volt a 2002-ben alakult Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) első elnöke. Fodor Sándor 2012. március 29-én, Kolozsváron hunyt el, életének 85. évében. Életművének megismeréséhez hozzájárul a Fodor úr, a boldog óriás címen 2018-ban megjelent első Fodor Sándor-monográfia, amelynek szerzője Sántha Attila költő, író és nyelvész. Az 1997-ben Csíkszeredában kiadott „Levelek hazulról – haza” című gyűjteményes kötete a Hargita Népe napilapban megjelent írásait tartalmazza. Itt említi meg, hogy számára a haza két pólusra tevődik: az egyik szülőföldje Csíksomlyó és Csíkszereda, a másik Kolozsvár.
|
|
|
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
130 éve
1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
