Tóth Krisztina 1967-ben született Budapesten. A középiskolai években kezdett el publikálni. Első kötete az Őszi kabátlobogás, 1989-ben jelent meg és rögtön Radnóti Miklós-emlékéremmel díjazták. 1990-ben tanulmányait megszakítva Párizsba ment, ahol alkalmi munkákból élt. Egy év múlva Tempus-ösztöndíjat szerzett, majd további egy évet maradt a francia fővárosban. Az ösztöndíj ideje alatt francia költőket fordított és személyes ismeretséget kötött francia költőkkel. 1994–98-ig a Budapesti Francia Intézet munkatársaként kortárs képzőművészeti kiállításokat szervezett. Szabadfoglalkozású szerző. Ezidáig harminchat könyvet publikált: regényt, verset, novellát, gyerekverseket és meséket egyaránt ír. Műveit több, mint tizenöt nyelven olvashatják. Idén három kötete jelent meg Nyomozzunk!, Világpuszi és A majom szeme címmel. Utóbbiban egy baljóslatú kor baljóslatú városában akad egymásra a történész Giselle, az Új Egyetem docense és dr. Kreutzer pszichiáter, országosan ismert szegénységügyi szaktekintély. Tóth Krisztina szövevényes regényében egymást épp csak súroló életek tárulnak fel: nők és férfiak, feleségek és férjek, anyák és apák történetei, miközben a hatalom és gépezete a múlt eltemetésén munkálkodik szakadatlanul. A majom szeme egy krimi izgalmával, tűpontos megfigyelésekkel, részvéttel és humorral keresi és örökíti meg az eszmélés pillanatát. Nyomozzunk című gyerekkönyve a Malac és Liba sorozat hetedik darabja. Ebben az epizódban a főhősök nyomoznak és bunkert építenek, a humoros szövegeket pedig vidám versbetétek tarkítják. A rendkívül népszerű, vicces sorozatot Hajba László illusztrálta. A Világpuszi olyan mesekönyv, amelyet a szerző és a kiadó 99 éves korig ajánl az olvasóknak. A mesék hősei a szerzőtől megszokott módon rendhagyó figurák: egy kissrác, aki bepisil éjszaka, ezért nem mer elmenni a táborba, egy Mikulás, aki egy világjárvány miatt nem tud tovább utazni a szánjával, egy öregasszony, aki a Kutyák Mennyországának kulcsát őrzi, vagy egy Down-kóros kisfiú, aki azonnal meglátja az emberek igazi személyiségét. A szívmelengető és nevettető meséket Szalma Edit csodálatos illusztrációi teszik még izgalmasabbá.
Jász Attila, alias Csendes Toll Az életközeli problémák érdekelnek. Olyan művek, amelyek jó kérdéseket tesznek fel a mindannyiunkat érdeklő és érintő problémák kapcsán, és nem erőltetik rám a saját válaszukat. Kényszerítenek és hagynak is gondolkodni – vallja magáról Jász Attila. A Tatán élő költő az elmúlt húsz évben számos verses- és esszékötetet publikált. Legújabb könyvei a Hétköznapi királyságok és a Felhőfoszlányok a hajnali fűben. Utóbbi vers- és vers-prózakötet, melyben az útitárs, Fausztina nővér, vagyis Faustyna Kowalska (1905–1938) krakkói szent: az ő naplói, Jézus-beszélgetései, versei találkoznak és „fikcionalizálódnak” a költő útiélményeivel, mai tapasztalataival. – „Ez a kötet a megnyugvás keresése... Újít, kísérletezik, de ugyanolyan fontos számára a hagyomány is. Saját bevallása szerint soha nem akart „irodalmi izé” lenni. Nem érdekli maga az irodalom, inkább az, ami azon túl van – mondjuk, hogyan lehet valamit pontosan megírni.
Murányi Sándor Olivér Folyamtánc című könyvét Dr. Fried István Herder-díjas irodalomtörténész ajánlása jegyzi:
„Murányi Sándor Olivér új prózája érdekes vállalkozás: a talán lazábban összefűzött történetek részint helyét, értelmes létezése színterét változtató, sokat töprengő szereplő dilemmáival ismertetnek meg, részint az „erdélyiség” nem megszokott értelmezését kínálják föl. Miközben havasok közeléből a jelképesen is érthető Duna mellé költöző én-elbeszélő föltérképezi egy új otthon földrajzát, lakóinak, furcsa személyiségeinek eddig rejtve maradt történetét, egyben a maga nyugtalanságának, otthonra lelni akarásának krónikáját is adja. Ez a szétágazó, de éppen a helyre lelés szándékával összefogott elbeszélés (humorral, tragikus felhangokkal, oknyomozással) egy teljes életet élni akaró személyiségről tanúskodik, melynek messze nem a hátterében az elhagyott, időnként meglátogatott haza képe is fölvázolódik. Az itthon és otthon nem cserélhető föl, ám időnként egymásra játszódik, és ez a mai magyar sorstörténetek ismeretében is új felismerésnek tetszik. Az érdekesen elbeszélő, markáns figurákat felvonultató próza a kiteljesedésre törő, ám a maga részlegességében is több mint figyelemre méltó vállalkozásnak nevezhető. A jól elbeszélő szerző új kötete eddigi műveihez viszonyítva újabb bizonyítéka annak, hogy prózájára érdemes figyelni; nemcsak jó olvasmány, hanem meggondolkodtató történetmondás régiónk, a sokféle (magyar) haza önmagaságát kereső személyiségéről.” (https://www.muranyisandoroliver.com/)
A három szerző könyvbemutatóin közreműködő Szántó Marcell 1998-ban született Budapesten. 2009-ben kezdett zenét tanulni, először magán-, majd iskolai úton. 2012-ben a Szent István zeneiskolában tett klasszikus alapvizsgát, majd 2014-18 között az Etűd Konzervatórium Jazz-gitár szakán tanult. Az ELTE Bölcsészettudományi kar Magyar-Esztétika szakán 2021-ben végezett. 2021 őszétől a Budai Magánzeneiskolában tanít gitárt. Színpadi zenéléssel aktívan 2014-óta foglalkozik. Első zenekara a Hangember volt, ahol az irodalom és zene közös metszeteit kereste, először kortárs irodalmi műveket, majd saját verseket zenésített meg. A zenekar fennállása alatt három lemeze jelent meg, a budapesti klubélet aktív szereplői voltak. 2019-ben megalapította a Folksteps zenekart, ami a magyar népzene és a nyugati rockzene összeházasítását tűzte ki céljául, eddig két lemezük jelent meg, mindkettő komoly sikereket ért el. 2020 nyarán belépett a Damara zenekarba, ami a magyar populáris és alternatív zene hagyományait viszi tovább, első nagylemezük 2021 decemberében jelent meg. Szóló előadóként is tevékenykedik, több saját koncert után tervez egy nagyobb kiadványt 2022-ben, az elmúlt négy év dalterméséből.
A kötetek a helyszínen kedvezményesen megvásárolhatók, a szerzők dedikálják. Mindenkit szeretettel várnak.
Fotóalbum
