Az Ezer Székely Leány Napját először 1931-ben szervezte meg a Szociális Testvérek Társasága. A találkozó jelmondata – "Hitében erős, erkölcsében tiszta, és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk." – tükrözte a szervezőknek azt a törekvését, hogy a népi hagyományok felelevenítésével a közösségi identitást erősítsék.
A találkozó egyik szellemi atyjaként Domokos Pál Péter néprajztudóst emlegetik, aki felismerte a székely népi hagyományok identitásőrző szerepét. A Csíksomlyóra ebben az időszkaban hazatért későbbi néprajztudós 1926-őszétől a csíkszeredai tanítóképző tanára lett. Fiatal tanárként szorgalmazta a csíkszeredai társasági élet vezető hölgyeinek körében a népviselet, a székely rokolya és a csepesz viselését. A rendezvényt később tanácsaival és személyes közreműködésével is támogatta. Visszaemlékezéseiben olvashatjuk:
„Sokat-sokat tanultam Budapesten, s 1926-ban, három év után ezek birtokában tértem haza. Ekkor Majláth Gusztáv Károly gyulafehérvári püspök kinevezett a csíkszeredai római katolikus gimnázium helyettes tanárává, s elkezdtem működésemet Szeredában. Székely harisnyába s csizmába öltöztem, népviseletbe. Gyermekkórust szerveztem, minden általam ismert művet betanítottam a gyermekeknek, szőttesbálokat rendeztem, népművészeti kiállítást szerveztem, s mindezt az óráimon kívül. Visszaöltöztettem a leányokat a szőttes rokolyába, s megcsináltam az Ezer Székely Leány Napot is, együttműködve a tanítónőkkel, szürke apácákkal [Szociális Testvérek Társulata], ferencesekkel. "
Domokos Pál Péter: Vissszamlékezés. Oral History Archivum (OHA). A visszaemlékezést Topsits Judit szerkesztette. Az interjú egy szerkesztett változata Az én Erdélyem címmel a Vita Kiadó gondozásában 1988-ban jelent meg.
Az első Ezer Székely Leány találkozó szervezéséhez kapcsolódó cikkek, dokumentumok a Kájoni János Megyei Könyvtár Helyismereti -és különgyűjteményeiben is megtalálhatók:
A Csíki Néplap 1931. május 22-i számában megjelent cikk szerint, az eredetileg 1931. május 31-re tervezett találkozót egy héttel elhalasztották a választások miatt, tehát június 7-én került sor az első találkozóra.
Az első, 1931-es rendezvényen a korabeli beszámolók szerint negyvenkét helységből 1600 leány vett részt. A szervezők közt említésre méltó P.Takács Gábor csíksomlyói házfőnök, Stettner Andrea szociális nővér, és a kolozsvári Katolikus Nőszövetséget képviselő Zakariás Flóra nővér neve.
A Székelyföld virágai címmel a Pásztortűz. 1931. 15. számában ( július 26.) megjelent rövid beszámoló az eseményről:
"A magyar népviseleti akció Erdélyben június hó 7-én fordulóponthoz érkezett. Hosszú, fáradságos és sokszor csaknem meddőnek látszó előkészítő munkálatok után, a Missziós nővérek Csíksomlyón és Csíkszeredában sikerült népviseleti ünnepélyt rendeztek.A csíksomlyói "Ezer székely leányok napja" a magyar nemzeti viselet feltámadásának ünnepe volt! A szokásos úrnapi körmenet messze kimagaslott az egyházi események sorából azáltal, hogy azon a székely leányok, a missziós nővérek - elsősorban Stettner Andrea testvér – buzdítására, falujuk népi viseletébe öltözve jelentek meg, virágos kertté varázsolva a poros utcákat is. A gyönyörűséges körmenetben 42 falu leányai vonultak fel, nemcsak Csíkból, hanem a távolabbi megyékben fekvő székely falvakból is."
(Részlet)
A lapszámban a találkozóról Andory Aladics Zoltán által készített fényképek láthatók.
Domokos Pál Péter életéről, munkásságáról készült szócikk a Hargita megyei személyiségek adatbázisában.
Andory Aladics Zoltánról ugyancsak az adatbázisban találunk rövid ismertetőt.
Fotóalbum
