Keres
2020. december 01., kedd, Elza
Magyar
 
   2020 December   
   2020 November   
   2020 Október   
   2020 Szeptember   
   2020 Augusztus   
   2020 Július   
   2020 Június   
   2020 Május   
   2020 Április   
   2020 Március   
   2020 Február   
   2020 Január   
SZEPT
29

40 éve

1980. szeptember 29. Gyulafehérváron elhunyt Márton Áron gyulafehérvári római katolikus. püspök és érsek, hitszónok, egyházi és neveléstudományi író. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, 1907-től a csíksomlyói gimnáziumban, 1912 -től a gyulafehérvári kisszemináriumban tanult, ahol 1915-ben érettségizett. 1920-ban kezdte teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán. 1924. július 6-án a gyulafehérvári Székesegyházban gróf Majláth Gusztáv Károly püspök szentelte pappá. Gyergyóditróban, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen volt káplán. 1930-tól udvari káplán és püspöki levéltáros lett Gyulafehérváron. 1932-ben Kolozsvárra.helyezték egyetemi hitszónoknak, itt György Lajossal együtt alapította az Erdélyi Iskola című oktatásügyi és népnevelő szakfolyóiratot, írásainak nagy részét az Erdélyi Iskolában tette közzé. 1936-tól Kolozsvár főplébánosa lett. 1939. február 12-én szentelték püspökké a kolozsvári Szent Mihály templomban Andrea Cassulo pápai nuncius jelenlétében. Ezt a magas egyházi méltóságot negyven éven át töltötte be. A második világháború idején állást foglalt a fasizmus és a zsidóüldözések ellen. A kommunista diktatúra idején egyháza védelmére kelt, tiltakozott az egyházellenes törvények, a szerzetesrendek feloszlatása, az egyházi birtokok elkobzása, az egyházi és magyar nyelvű iskolák feloszlatása ellen. A népek önrendelkezéséért harcolt. 1949-ben letartóztatták, ugyanebben az évben XII. Pius pápa címzetes érsekké nevezte ki, 1950-től pedig érsekké. A börtönből 1955-ben szabadult, átvette egyházmegyéje igazgatását, 1956 -1967 között nem hagyhatta el a gyulafehérvári érseki palotát. Csak 1967-ben, a Vatikán közbenjárására oldották fel az itéletet. Ezután diadalmas bérmaútjai következtek, prédikációk, pásztorlevelek és pasztorális látogatások Erdély-szerte. Nagyhatású szentbeszédei több kötetben jelentek meg. Kacsó Sándor írja róla: "kisebbségi sorsunk kimagasló alakja, szinte emberfeletti hőse volt." Nevét Csíkszeredában a főgimnázium és utca, Csíkszentdomokoson az általános iskola viseli. (Csíkszentdomokoson született, 1896. augusztus 28 -án).

SZEPT
26

75 éve

1945. szeptember 26. Budapesten meghalt Endes Miklós dr. történész, jogász. Középiskoláit Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen, a jogot Kolozsváron végezte. 1893-ban a székelykeresztúri járásbíróság aljegyzője, 1894-ben Brassóban volt aljegyző. 1896-ban bírói vizsgát tett, majd Gyulafehérváron törvényszéki jegyző volt. 1898-tól Kolozsváron törvényszéki albíróként, majd királyi alügyészként tevékenykedett. 1904-től Csíkszentkirályon volt vezető járásbíró, 1905-től Kolozsváron járásbíró. 1921-től Budapesten kúriai, majd közigazgatási bíró. A csíkszentsimoni Endes család leszármazottja, ő építtette a XIX. század végén a barokk stílusú udvarházat Csíkszentsimonban. A székelyek történelmének kérdései foglalkoztatták. Csík-, Gyergyó- és Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig (Bp., 1937; Bp., 1994) című kötete hosszú kutatómunka eredményeként készült el, értékes forrásmunka a székelyek történetével foglalkozó kutatók számára. Fő műve: Erdély három nemzete és négy vallása autonómiájának története. (Bp., 1935). (Székelyudvarhelyen született, 1872. augusztus 2-án).

SZEPT
20

85 éve

1935. szeptember 20. Bögözön született Kardalus János néprajzi író, etnográfus. A pedagógiai középiskolát 1954-ben Székelykeresztúron végezte, a Babeş-Bolyai Egyetemen román nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett. 1954-től Csehétfalván, Oroszhegyen, Székelypálfalván, majd Homorodalmáson tanított, 1976-tól a Hargita megyei Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Irányító Központjának igazgatója volt. Módszertani cikkeit és közművelődési tanulmányait több folyóirat közölte. Gazdagon illusztrált írásaiban a falusi népi foglalkozásokat: bútorfestést és faragást, posztóványolást, székelykapuk faragását, kerítések állítását örökítette meg. A Népismereti Dolgozatok c. gyűjtemény 1980-ban közölte A homorodalmási mészégetés c. tanulmányát. Gondozásában jelent meg a Népviselet. (Csíkszereda, 1979) és A korondi kerámia. (Csíkszereda, 1980) című kötet. Munkái: Kapuk és kerítések Hargita megyében. (Salló Istvánnal közösen készült album, Csíkszereda, 1977); A festett bútor. (Csíkszereda, 1982); Utcatér-díszítés a Homoródok mentén. (Csíkszereda, 2001).(Csíkszeredában halt meg, 2006. április 9-én).

SZEPT
19

115 éve

1905. szeptember 19. Csíkszeredában született Nagy András, dr. orvos, szakíró. Középiskoláit szüővárosában, Debrecenben és Kolozsvárt végezte (1915–23), a bukaresti orvostudományi fakultáson doktorált (1929). Orvosként dolgozott 1931-től Csíkszeredában, 1935-től a gyulafehérvári teológia orvosprofesszora, püspökségi orvos, 1938–45 között a csíksomlyói, majd a csíkszeredai szülészet megszervezője és vezetője. 1947-től Csíkszentkirályon élt. 1964–1976 között a Csík rajoni, majd a Hargita megyei Egészségügyi Nevelési Szolgálat alapítója és vezetője. Több mint kétszáz cikket, tanulmányt írt, amelyet számos folyóirat közölt. Egészségtani középiskolai tankönyvét 1938-ban adták ki. Érdeklődési köréhez tartozott a gyógyfürdők kérdése. Erről tanúskodik Fürdőhelyeink című írása a Korunkban (1970) és a Hargita megye gyógytényezői (Csíkszereda, 1974) című kötetben közölt tanulmánya. Értékesek kortársairól írt megemlékezései: Bitay Árpádról és Nagy István festőművészről a Korunkban (1968) és Szemlér Ferencről a Művelődésben (1979). Városkép és ami hozzátartozik... címmel Csíkszeredáról szóló emlékiratát a Pallas-Akadémia kiadó adta ki 1995-ben. Lapjain a második világháború előtti kisváros mindennapjai, jellegzetes alakjai, a település története, emlékezetre méltó eseményei, helyi anekdotái elevenednek meg. Lót visszanéz című önéletrajza ugyanitt jelent meg 2001-ben. (Csíkszeredában halt meg, 1982. március 2-án).

SZEPT
17

220 éve

1800. szeptember 17. Gyergyószentmiklóson született Fogarassy Mihály római katolikus püspök, egyházi író. A Szent István Társulat alapítója és első elnöke volt. 1864-től haláláig erdélyi püspök volt. Jelentősen hozzájárult (anyagiakkal is) a katolikus népiskolák fejlesztéséhez. Teológiai tanulmányokat is írt. (Gyulafehérváron halt meg, 1882. március 23-án).

SZEPT
17

120 éve

1900. szeptember 17. Budapesten meghalt Köllő Miklós szobrászművész. Münchenben, majd Budapesten tanult. Egy ideig Zala György mellett dolgozott. Előbb díszítő szobrokat készített a budai Várpalota, az Országház és a Kúria részére, kisebb emlékműveket mintázott tárgyias megfogalmazásban. 1894-ben részt vett a kolozsvári Mátyás-szobor pályázaton. Rövid pályáját betegsége törte félbe, két kiskorú gyermekének elvesztése 1900-ban öngyilkosságba kergette. Garay János szobrát Szekszárdon állították fel. 1897-ben avatták fel Petőfi-szobrát Segesváron, a szobor ma Kiskunfélegyházán található. 1898-ban avatták fel Kossuth-szobrát Marosvásárhelyen. Az eredeti szobor elpusztult, de a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kezdeményezésére 2001 novemberében – a marosvásárhelyi vártemplomban megőrzött szobor-makett alapján – Sánta Csaba szovátai szobrász újraalkotta a szobrot, amely ma Köllő Miklós szülőfalujának, Gyergyócsomafalvának főterét díszíti. 1899-ben Köllő Miklós készítette el a Mádéfalvi veszedelem emlékművének Turulmadár-szobrát. (Az építész Tamás József volt). Ő mintázta a millenniumi emlékműre IV. Béla szobrát. Utolsó munkája a héjasfalvi Zeyk Domokos emlékmű reliefje. (Gyergyócsomafalván született, 1861. december 23-án).

SZEPT
16

50 éve

1970. szeptember 16. Siófokon meghalt Róka Antal sportoló, olimpiai bronzérmes atléta. A kászoni születésű olimpikon a csíkszeredai gimnáziumban érettségizett, majd a soproni tiszti iskola növendéke lett. A második világháborút követően, rövid angol hadifogság után visszatért Magyarországra. 1952-től 1956-ig szerepelt a magyar atlétikai válogatottban. A távgyaloglás kiemelkedő képességű versenyzője volt. 1952 és 1955 között három világcsúcsot állított fel. Az 1952. évi helsinki olimpián bronzérmes lett, de – 1955-ben felállított világcsúcsa után – az 1956-os melbourne-i olimpián ő volt az ötven kilométeres táv esélyese. Végül az ötödik helyen végzett. A verseny után mérgezéses tünetekkel kórházba került. Hazatérése után nem engedték többé versenyezni. Különféle munkákból kellett megélnie, majd a Központi Sportiskola Sport Egyesület edzője lett. (Kászonújfaluban született, 1927. június 25-én).

SZEPT
12

70 éve

1950. szeptember 12. Gyergyóditróban halt meg Gaál Endre jogász, közíró. 1910-től Csíkvármegye al-, majd főjegyzője volt, a Székelység című lap szerkesztője. 1918 – 1923 között a Csíki Magánjavak vagyonkezelője. Munkáiban gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Munkái: Harc Borszék-fürdőért (Csíkszereda, 1923), A csíkmegyei volt székely határőrezredeket alkotott községek székely lakosságának tulajdonát képező „Ruházati-alap"-hoz, röviden Magánjavakhoz jogosult csíki családok panasza... Csíkszereda, 1923. (Gyergyóditróban született, 1882. május 11-én).

SZEPT
08

110 éve

1910. szeptember 8. Csíkszeredában született Vákár Lajos, id. jégkorongozó, edző. A csíkszeredai jégkorongcsapat alapító játékosa volt. 1928-ban a budapesti Werbőczy Reálgimnáziumban érettségizett. 1928-1939 és 1945-1970 között faipari tisztviselőként dolgozott. 1940-1944 között egy mezőgazdasági felszereléseket árusító üzlet tulajdonosa volt. 1929-1935, 1938-1947 között a Csíkszeredai Korcsolyázó Egylet (CSKE) csapatának, 1935-37-ig a bukaresti TCR, 1948-1951 között a csíkszeredai IPEIL, 1952-1954-ig a csíkszeredai Lendület jégkorongozója volt. Részt vett 1933-ban a prágai, 1934-ben a milánói, 1935-ben a davosi, 1937-ben a londoni, 1938-ban a prágai jégkorong VB-én. Az Országos Bajnokságon csapatával első helyezést ért el: 1934-ben, 1935-ben, 1937-ben, 1949-ben, 1952-ben. 1933-47 között több mint százszor szerepelt a román válogatottban balszél- és középcsatárként. 1947-70-ig a csíkszeredai jégkorongcsapat edzője. A Román Jégkorong Szövetség, a Hargita Megyei Testnevelési és Sporttanács jégkorongbizottság edzőtestületének tagja volt. Nevét 1999 óta a csíkszeredai Műjégpálya viseli. (Csíkszeredában halt meg, 1993. szeptember 10-én).

 
NYITVATARTÁS

HÉTFŐ - PÉNTEK:

8.00 - 12.30        13.00 - 18.00

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

DEC
24

180 éve

1840. december 24. Csíkszentgyörgyön született Baka János kántortanító, pedagógiai író.

Tovább ►

DEC
18

145 éve

1875. december 18. Olaszteleleken született Kolumbán Lajos etnográfus, középiskolai tanár.

Tovább ►

DEC
02

30 éve

1990. december 2. Csíkszeredában meghalt Duka János ifjúsági író, folklórgyűjtő.

Tovább ►

<< < 2020 DECEMBER > >>
H K SZ CS P SZ V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost