Keres
2020. december 01., kedd, Elza
Magyar
 
   2020 December   
   2020 November   
   2020 Október   
   2020 Szeptember   
   2020 Augusztus   
   2020 Július   
   2020 Június   
   2020 Május   
   2020 Április   
   2020 Március   
   2020 Február   
   2020 Január   
JúN
25

225 éve

1795. június 25. Csíkrákoson meghalt Zöld Péter lelkész, történetíró. Bölcseleti és teológiai tanulmányait a kolozsvári jezsuita főiskolán végezte. Csíkszentléleki plébánosként határozottan ellenezte a székely határőrség megszervezését. A madéfalvi veszedelem (1764) után bebörtönözték, megszökött és a Moldvába menekült csíki székelyekhez ment, Moldvai tartózkodása idején missziót is vezetett a Dnyeszteren túlra, Csöbörcsökbe, ötévi lelkészkedés után térhetett haza számos hívével együtt. Delnén, Csíkszentimrén és Rákoson volt plébános. Moldvai tapasztalatairól két beszámolót is írt latin nyelven. Az elsőt kiadták német és magyar nyelven is, a Magyar Könyv-Ház III. kötetében Pozsonyban, 1783-ban. A moldvai magyarokról című munka az egyik első leírása a moldvai csángók településeinek és történetének. Csíkrákosi síremléke Ferencz Ernő szobrászművész alkotása. (Madéfalván született, 1727. szeptember 21-én)

Lásd Hargita megyei személyiségek adatbázisa: Zöld Péter

JúN
10

90 éve

1930. június 10. Csíkszentkirályon született Kristó András geológus, tanár, földrajzi szakíró. Középiskolai tanulmányait a csíkszeredai gimnáziumban végezte, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem földrajz-geológia szakán tanári oklevelet szerzett. Pályáját a sepsiszentgyörgyi borvíztöltő vállalatnál kezdte hidrogeológusként. 1954-ben hazatért Csíkba, a csíkkarcfalvi és csíkszentkirályi általános iskolákban, majd 1956-1958 között Csíkszeredában és Csíksomlyón tanított. 1959-1965 között a csíkszeredai gimnázium igazgatója volt. 1968-tól Hargita megye főtanfelügyelő-helyettese volt, 1972-től Balánbányán tanított, 1987-től nyugdíjazásáig újra középiskolai tanár volt Csíkszeredában. Geológusként a Nagyhagymás-Gyilkos-tó hegyvonulat és a Csíki-medencék geomorfológiájának és hidrológiájának kitűnő szakértője volt. Szaktanulmányait a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai és székelykeresztúri múzeumok kiadványai, valamint hazai és magyarországi szakfolyóiratok közölték. Nemcsak szakirodalmi munkássága jelentős, számos környezetvédelmi és ismeretterjesztő írása is megjelent különböző kiadványokban, tudományos munkák és turisztikai útikönyvek társszerzője. Kristó András a Székelyföld egyik legszebb, egyben legérdekesebb vidékének, a Csíki-medencéknek és a környező hegységkeretnek volt messze földön legjobb ismerője. (Karátson Dávid). Jelentősebb munkái: A Csíki-medence földtörténete. A Csíki Múzeum Közleményei (Csíkszereda, 1956); Hargita megye útikönyve (társszerző, Csíkszereda, 1973), Adalékok a Csíkszereda környéki ásványvizek hidrogeológiájához. Hargita megye természetes gyógytényezői (Csíkszereda, 1974); Románia ásványvizei (Kisgyörgy Zoltánnal, Bukarest, 1978), Románia folyóteraszai. Földrajzi Közlemények (1985/1); A Csíki-medencék vidékének környezetvédelmi értékelése és környezetszennyező gócai. Csíki Zöld Füzetek. 1. (Csíkszereda, 1994); A Beszélő tájak címmel 2008-ban megjelent gyűjteményes kötet, amely Kristó András több jelentős tanulmányát foglalja magába, és róla szóló méltatásokat is tartalmaz, tisztelgés munkássága előtt. (Budapesten halt meg, 1994. december 14-én).

Lásd Hargita megyei személyiségek adatbázisa: Kristó András

JúN
08

115 éve

1905. június 8. Csíkszeredában meghalt Molnár Lajos atlétikai szakíró, a magyar sportirodalom úttörője, a magyar atlétika első szakkönyvének szerkesztője. Apja Molnár József, Csík-vármegye főorvosa volt. A gimnáziumot Csíksomlyón végezte, majd a pesti egyetem jogi karára iratkozott be. Már egyetemistaként a Reform című lap szekesztője lett. Az 1875-ben megalakult Magyar Athlétikai Club igazgató választmányának tagjaként azt a feladatot kapta, hogy szűkebb hazájában, Erdélyben is népszerűsítse az atlétikát. Molnár összegyűjtötte az atlétika megismertetése céljából készült írásait, kiegészítette klubja alapításának történetével, alap- és viadalszabályaival és Athlétika címmel kiadta (Budapest, 1875). Ezt követően 1879-ben megjelent Athlétikai gyakorlatok című munkája, amely már igazi szakkönyvnek tekinthető. Művét már Csíkszeredában fejezte be, ugyanis tanulmányainak befejeztével a kormány Csíkszeredába helyezte ki az adóhivatalhoz. 1897-ben a pénzügyminiszter áthelyezte Székelyudvarhelyre, Csík- és Udvarhely vármegyék pénzügyi igazgatójává, pénzügyi-tanácsosi ranggal. Tivai Nagy Imre Cirkálások című emlékiratában (1925) így emlékezett meg róla: "Szeredában a legelső korcsolyázó Molnár Lajos (pénzügyigazgató) volt, aki a saját telkén átfolyó patakvizével jeget csinált, s ott legelőbb egyedül korcsolyázgatott a ´70-es években." (Csíkszeredában született, 1857. május 24- én)

Lásd Hargita megyei személyiségek adatbázisa: Molnár Lajos

JúN
03

125 éve

1895. június 3. Zetelakán született Boros Fortunát ferenc-rendi szerzetes, egyháztörténész, az erdélyi ferencesek történetének kutatója. 1918-ban szentelték pappá, de már hét évvel előbb belépett a ferencesek rendjébe. Kolozsvári hitszónok volt 1919-ben. Innen Székelyudvarhelyre ment, a noviciátus prefektusa lett. Majd ismét Kolozsvár következett, 1932-ben átvette a ferenc-rendiek Szent Bonaventúra nyomdájának a és könyvkötészetének vezetését. Kolozsvári munkásságának elkezdésekor már két éve az Erdélyi Katolikus Akadémia tagja volt. Boros Fortunát mintegy háromszáz tanulmányt jelentetett meg a Szent Ferenc Hírnöke, a Katolikus Világ című folyóiratokban és Katolikus Naptárban. Feldolgozta a csíksomlyói kegyszobor történetét, az erdélyi katolicizmus múltját és jelenét, Assisi Szent Ferenc életét, az erdélyi Ferenc-rendiek történetét, a székelyudvarhelyi ferences kolostortemplom kétszáz évét, vitairatot adott ki a szektákról, Bíró Vencellel közös kiadványában számba vette Erdély katolikus nagyjait. 1948-ban Boros Fortunát brassói házfőnök lett, 1951. augusztus 20-án letartóztatták, munkaszolgálatra ítélték, a Duna-Fekete tenger csatorna építőtelepén embertelen körülmények között töltötte életének utolsó éveit. Az 1989-es változások után a zetelaki középiskolát Boros Fortunátról nevezték el. A központi épület előtt a mellszobra Bara Barna szobrászművész alkotása. Síremléke a zetelaki temetőben áll. (A Capul Midia-i munkatáborban halt meg, 1953. március 16-án).

Lásd Hargita megyei személyiségek adatbázisa: Boros Domokos Fortunát, P.

 
NYITVATARTÁS

HÉTFŐ - PÉNTEK:

8.00 - 12.30        13.00 - 18.00

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

DEC
24

180 éve

1840. december 24. Csíkszentgyörgyön született Baka János kántortanító, pedagógiai író.

Tovább ►

DEC
18

145 éve

1875. december 18. Olaszteleleken született Kolumbán Lajos etnográfus, középiskolai tanár.

Tovább ►

DEC
02

30 éve

1990. december 2. Csíkszeredában meghalt Duka János ifjúsági író, folklórgyűjtő.

Tovább ►

<< < 2020 DECEMBER > >>
H K SZ CS P SZ V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost