|
215 éve
1805. március 25. Csíktaplocán született Gegő Elek ferencrendi szerzetes, hitszónok, egyházi és történeti író. Nagyszombatban és Pozsonyban teológiát és bölcseletet tanult, 1829-ben szentelték fel. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta 1835-ben. Az MTA megbízásából a bukovinai és moldvai magyarokat kereste fel, A moldvai magyar telepekről című munkájában számolt be útjáról az akadémiának, amely 1838-ban Budán jelent meg. Munkája úttörőnek számít a moldvai magyarok településeiről feltárt megbízható adatai révén, leírta a csángó nyelvjárás néhény sajátosságát is. Több más munkája is megjelent nyomtatásban, tankönyveket fordított magyar nyelvre, a csíki tájszavak gyűjtésével is foglalkozott. (Pozsonyban halt meg, 1844. október 9-én).
Lásd Hargita megyei személyisége adatbázisa: Gegő Elek
|
|
80 éve
1940. március 18. Budapesten hunyt el Majláth Gusztáv Károly, gr. Erdély püspöke. A strassburgi egyetemen jogot hallgatott, teológiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban végezte, 1887. október 6-án szentelték pappá. 1897-ben segédpüspökké nevezték ki, 1897 június 28 - 1938. május 28. között Erdély püspöke volt. Sokat tett iskolák, kulturális intézmények alapítása és fejlesztése érdekében. Vagyonát az erdélyi magyar katolikus nevelésre áldozta, az ifjúság püspökének is nevezték. Ő építtette a gyimesközéploki népiskolát és jelentős mértékben járult hozzá a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium új épületének felépítéséhez, amelyet 1911-ben szentelt fel. 1913-ban egyházmegyei zsinatot tartott, 153 résztvevővel. 1925-ben a kisebbségi egyezmény állandó megsértése miatt a protestáns egyház képviselőivel panasszal fordult a Nemzetek Szövetségéhez. Szorgalmazta a magyar nyelvű liturgiát. Csíkszeredában tér viseli nevét, Gyimesközéplokon az általános iskolát nevezték el róla. (1864. szeptember 24 -én született Bakócán).
|
|
140 éve
1880. március 15. Székelyudvarhelyen született Rápolthy Lajos szobrász, éremművész. Szülővárosában a kőipari szakközépiskolában, Budapesten az iparművészeti iskolában, majd Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. 1912 óta főleg szoborportrékat és érmeket állított ki a Műcsarnokban. Művészi érmek és plakettek alkotója. Néhány évig Konstantinápolyban élt, 1915-1916-ban az ankarai művészeti akadémia tanára volt. Főbb szoborművei: Michelangelo mellszobra Carrarában, a szombathelyi székesegyház Pietàja, Ürményi József országbíró domborműve Szegeden és Vízöntő fiúja a budapesti ceglédi úti bérháztelepen. (Budapesten halt meg, 1954. október 25-én).
|
|
 |
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei
Művészeti Népiskola
|
|
130 éve
1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök. Tovább ►
|
|
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|
Fotóalbum
