Keres
2020. december 01., kedd, Elza
Magyar
 
   2020 December   
   2020 November   
   2020 Október   
   2020 Szeptember   
   2020 Augusztus   
   2020 Július   
   2020 Június   
   2020 Május   
   2020 Április   
   2020 Március   
   2020 Február   
   2020 Január   
FEB
26

100 éve

1920. február 26. Somogyszentpálon született Kovács Dénes muzeológus, néprajzi író, festő. Álneve Csíki Dániel. Rajztanárként kezdte pályáját Csíkszeredában 1944-ben, majd 1950-től a Csíki Múzeum igazgatója volt. A Csíki Múzeum Közleményei, és más múzeumi kiadványok szerkesztőjeként forrásértékű tanulmányokat közölt. Koncepciós perben letartóztatták, 1963-tól ismét muzeológusként tevékenykedett, 1968-tól népművészeti irányító volt a Hargita Megyei Művelődési Bizottságnál. Csík néprajzi- népművészeti örökségének feltárásával és kiadásával foglalkozott. Munkái: Székely Zoltánnal közösen készült két hely- és művelődéstörténeti jellegű munkája: Adatok a dákok késő vaskori műveltségéhez (Csíkszereda, 1954), A csíkszentkirályi ezüstkincsek (Csíkszereda, 1955). Gyimesi csángó írott tojások című népművészeti munkáját a Hargita megyei Népi Alkotások Háza adta ki (Csíkszereda, 1969). A Hargita Kalendárium számára is készített néprajzi tanulmányokat. Szerkesztésében jelent meg a kétnyelvű Csontkarcolatok, porszaruk rajzai című munka (Csíkszereda, 1975). A gyimesfelsőloki tanulók linóleummetszetei című kiadványt népművészeti írányító tevékenysége idején adták ki 1973-ban. (Csíkszeredában hunyt el, 1977. szeptember 8-án).

Lásd Hargita megyei személyiségek adatbázisa: Kovács Dénes (muzeológus)

FEB
23

125 éve

1895. február 23. Székelyudvarhelyen született Csanády György költő, hangjátékíró, rádiórendező. A székelyudvarhelyi Református Kollégiumban érettségizett 1913-ban, elvégezte a budapesti Kereskedelmi Akadémiát, de az irodalmoból élt. Megjárta az első világháború harctereit, a háború után Magyarországra települt át. Hírlapíró, szerkesztő, rádióriporter és hangjátékíró volt.  A májusi Nagyáldozat (Budapest, 1941) című misztériumjátékában található, eredetileg zsoltárnak készült verse Székely himnusz címen vált ismertté. Kötetei: Az évek (versek, Kolozsvár, 1927), Álmok (versek, 1926), Ének (versek, 1934). Székelyudvarhelyen nyugszik, hamvait 1980-ban szállították haza a budapesti Farkasréti temetőből. (Budapesten hunyt el, 1952. május 3-án).

FEB
11

135 éve

1885. február 11. Bereckben született Jénáki Ferenc bölcsészdoktor, főgimnáziumi tanár és igazgató, pápai kamarás. Kézdivásárhelyen érettségizett, majd Gyulafehérváron végezte a teológiát. 1908-tól brassói káplán volt.1913-ban a kolozsvári egyetemen szerzett magyar-latin szakos tanári diplomát, 1914-ben pedig ugyanott megvédte Kájoni János egyházi énekgyűjteményéről szóló doktori értkezését. 1912-től a kantai (kézdivásárhelyi) főgimnáziumban tanított. Sokoldalú, kivételes nyelvérzékkel rendelkező ember volt, szaktárgyai mellett román, francia, és német nyelvet is tanított. 1924 tavaszán Moldvába utazott, a távolabbra eső Románvásár környéki csángó településeket kereste fel, az ott élő csángók vallási élete, anyanyelvi kultúrája és szokásrendje maradványai után kutatott. Csángóföldi útjáról a Brassóban megjelenő Erdélyi Tudósító hasábjain számolt be. 1926-őszétől a csíkszeredai főgimnázium igazgatójává nevezték ki, 1928 januárjában azonban felfüggesztették igazgatói állásából. A püspök Gyulafehérváron a finevelő intézet régenssévé nevezte ki, 1934-ben pápai kamarási rangot kapott. A második világháború után a kolozsvári piarista gimnáziumban tanított, az 1950-es évektől Marosszentgyörgyön teljesített papi szolgálatot. Munkája: Kájoni János énekeskönyve és forrásai. Kolozsvár, 1914. (Marosszentgyörgyön hunyt el, 1970. december 30-án).

Lásd Hargita megyei személyiségek adatbázisa:  Jénáki Ferenc

FEB
10

40 éve

1980. február 10. Budapesten meghalt Soó Rezső, dr. biológus, botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, kétszeres Kossuth-díjas tudós. Középiskoláit Kolozsváron végezte, 1925-ben a budapesti egyetemen tanári oklevelet és doktorátust szerzett. Két évig Berlinben tanult, majd a frissen alakult tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézet adjunktusa lett. 1929-től a debreceni egyetem növénytani tanszékét vezette, florisztikai és geobotanikai kutatások mellett vegetációtörténettel és természetvédelemmel is foglalkozott. 1940–1944 között Kolozsváron, a háború után pedig egy évtizeden át ismét Debrecenben egyetemi tanár, dékán, illetve az MTA Biológiai Osztályának elnöke. A debreceni tanszék vezetőjeként fő feladatának a hazai növénytársulások kutatását, elemzését és megismertetését tekintette. 1951-ben jelent meg két kötetben A Magyar Növényvilág Kézikönyve, Magyarország vadon termő és termesztett növényeinek meghatározója, ökológiai és gazdasági útmutatója - Soó Rezső és Jávorka Sándor tollából. 1955-ben költözött Budapestre, ahol 1969-ig – nyugállományba vonulásáig – az ELTE növényrendszertani és növényföldrajzi tanszékének professzora, a botanikus kert igazgatója lett. Hat évtizedes tudományos munkássága során több mint 600 publikációt, köztük 30 könyvet írt. Soó Rezső legfontosabb műve A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve (I-VII kötet, Budapest, 1964-1985). (Székelyudvarhelyen született, 1903. augusztus 1-én).

Lásd Hargita megyei személyiségek adatbázisa: Soó Rezső

FEB
01

165 éve

1855. február 1. Homoródszentmártonban született Kelemenné Zathureczky Berta író, zeneszerző. Jelentős irányítója volt Sepsiszentgyörgy kulturális életének a Jótékony Nőegylet elnökeként: műsoros rendezvények és adakozások jövedelméből tetemes összegekkel járult hozzá a Székely Nemzeti Múzeum felépítéséhez. Kapcsolatban állott Mikszáth Kálmánnal, megrendezte Jókai Mór 50 éves írói pályájának jubileumi ünnepségét, nevéhez fűződik a sepsiszentgyörgyi Magyar Dalárda létrehozása (1921). A város saját halottjaként a múzeum díszterméből búcsúztatta. Megzenésített költeményei népszerűek voltak. Emlékezzünk régiekről című kötetében (Kolozsvár, 1910) a székely rege- és mondavilág legszebb darabjait szedte csokorba. Regényei közül kiemelkedik a kétkötetes Asszony átka az asszony (Sepsiszentgyörgy 1922) és főműve, az eredetileg a Brassói Lapokban folytatásokban megjelent, majd három kiadást megért Simonyi óbesterné (Brassó 1925), melynek témáját Szádeczky Kardoss Lajos Báró Apor Péter élete című munkájából vette. (Sepsiszentgyörgyön halt meg, 1924. január 20-án).

 
NYITVATARTÁS

HÉTFŐ - PÉNTEK:

8.00 - 12.30        13.00 - 18.00

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa


Hargita Megyei Kulturális Központ


Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont


Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ


Hargita Népe Kiadó


Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat


Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

DEC
24

180 éve

1840. december 24. Csíkszentgyörgyön született Baka János kántortanító, pedagógiai író.

Tovább ►

DEC
18

145 éve

1875. december 18. Olaszteleleken született Kolumbán Lajos etnográfus, középiskolai tanár.

Tovább ►

DEC
02

30 éve

1990. december 2. Csíkszeredában meghalt Duka János ifjúsági író, folklórgyűjtő.

Tovább ►

<< < 2020 DECEMBER > >>
H K SZ CS P SZ V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost