155 éve

1864. szeptember 24. Bakócán született Majláth Gusztáv Károly, gr. Erdély püspöke.

A strassburgi egyetem joghallgatója volt. Teológiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban végezte, 1887. október 6-án szentelték pappá. 1897-ben nevezték ki segédpüspökké, utodlási joggal. 1897. június 28 - 1938. május 28. között Erdély püspöke volt. Sokat tett iskolák, kulturális intézmények alapítása és fejlesztése érdekében. Ő építtette a gyimesközéploki népiskolát és jelentős mértékben hozzájárult a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium új épületének létrehozásához. A tanuló ifjúsághoz való ragaszkodása folytán a fiatalság püspökének nevezték. A bécsi és a budapesti egyetem hittudományi kara díszdoktorrá nevezte ki. 1911-.ben felszentelte a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumot. 1913-ban egyházmegyéjében zsinatot tartott, 153 résztvevővel. 1924. július 6-án a gyulafehérvári Székesegyházban Márton Áront pappá szentelte. 1925-ben a kisebbségi egyezmény állandó megsértése miatt a protestáns egyház képviselőivel panasszal fordult a Nemzetek Szövetségéhez. A magyar nyelvű liturgia szorgalmazója volt. Kiadatta a papság számára az Erdélyi preorátort, a híveknek az Erdélyi imádságos könyvet. Vagyonát az erdélyi magyar katolikus nevelésre áldozta. Nevét Csíkszeredában főtér, Gyimesközéplokon az általános iskola viseli. (Budapesten halt meg, 1940. március 18-án.)

120 éve

1899. szeptember 15. Csíkpálfalaván született Bándy Mária Tanítónő, koreográfus.

A tanítóképzőt Csíksomlyón és Szatmáron végezte. Jelentősebb munkája a Székely táncok, Vámszer Géza rajzaival, Sarkadi Elek kottáival (Kolozsvár, 1937), a két világháború között megjelent egyedüli romániai magyar táncgyűjtemény. 20 néptánc szöveges leírását tartalmazza dallamokkal, ábrákkal, fényképekkel. (Csíkpálfalván halt meg, 1949. szeptember 4-én).

Lásd: Bándy Mária. Hargita megyei személyiségek adatbázisa

75 éve

1944. szeptember 14. Korondon meghalt Gáll Lajos élsportoló atléta, maratoni távfutó, Romániát képviselte a berlini olimpián 1936-ban.

22 éves korában került Brassóba, ahol szabó mesterséget tanult, és itt került kapcsolatba az atlétikával. Atléta-pályafutásának kiemelkedő eredményei: 1932-ben a harmadik lett az atlétikai Balkán-bajnokságon Athénban, a román küldöttség egyetlen aranyérmét nyerte a maratonfutásban. 1933-ban Athénban ismét aranyérmes volt a Balkán-bajnokságon, majd megnyerte az országos bajnokságot, 1935-ben Isztambulban harmadszor lett Balkán-bajnok a maratoni távon, a legrangosabb európai maratoni versenyen, Kassán pedig harmadik lett. 1936-ban, élete legrangosabb versenyén, a 23. helyen ért célba. 1937-ben a bukaresti Balkán-bajnokságon harmadik volt, Kassán pedig második (1939-ben Athénban, a Balkán bajnokságon harmadik lett.A bécsi döntés után Sepsiszentgyörgyre költözött, és a Kolozsvári AC-nek versenyzett. A KAC színeiben 1940 és 44 között kétszer lett harmadik a rangos Kassai Maratonon. Tartalékosként behívták katonának, de 1944-ben a visszavonuláskor megszökött. Pár napra rá a szovjet hadsereg katonái kivégezték Korond közelében, három más katonával együtt. Az akkori sportvezetők innen hozatták Sepsiszentgyörgyre, ahol a közös temetőben hantolták el. Gáll Lajosról Sepsiszentgyörgyön futókört, szülőfalujában, Dánfalván pedig tornatermet neveztek el. (Csíkdánfalván született 1900. május 9-én).

65 éve

1954. szeptember 14. Máramarosszigeten halt meg Boga Alajos egyházi író, pápai prelátus, püspöki helynök, vértanú pap.

Tanított Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen. 1939-ben pápai prelátussá nevezték ki, 1945-től Márton Áron püspök általános helynöke volt. 1950-ben letartóztatták, a máramarosszigeti börtönben hunyt el. Iskolatörténeti munkája: A katolikus iskolázás múltja Erdélyben (Kolozsvár, 1940). A csíkkozmási áltatlános iskola felvette a nevét 2000-ben. (Csíkkozmáson született, 1886. február 18-án).

Lásd: Boga Alajos. Hargita megyei személyiségek adatbázisa

100 éve

1919. szeptember 12. Budapesten meghalt Mikó Bálint közéleti személyiség, Csíkszereda országgyűlési képviselője, Csíkvármegye főispánja.

Iskoláit Csíksomlyón kezdte, jogot végzett Marosvásárhelyen. 1876-ban Csíkszereda országgyűlési képviselőjévé választották. 1882-1905 között Csíkvármegye főispánja volt. 1883-tól harminchat éven át a csíksomlyói gimnázium világi gondnoka volt. Az új, csíkszeredai gimnázium épületének felépítésére alakult bizottság elnöke volt. (Csíkzsögöd, 1840. június 5. )

40 éve

1979. szeptember 7. Gyergyószentmiklóson meghalt Dr. Csíky János orvos, orvosi szakíró.

1924-től a gyergyószentmiklósi városi kórház belgyógyász orvosa, 1941-től igazgatója, 1957-től a szegényházból kórházotthonná lett intézet igazgató-főorvosa 1977-ig. Mint orvos a két világháború között a népegészségügy, a fertőző betegségek, a nemi nevelés, az anyavédelem kérdéseiről írt. Fontosabb megjelent munkái: A falu egészségvédelme (Marosvásárhely, 1936), Az anya egészsége és a gyermekáldás (Marosvásárhely, 1939), Adatok a gyergyói nép táplálkozásához (Kolozsvár, 1939). Érdemei vannak a Gyilkos-tó balneo-klimatikai ismertetése terén. Számos újságcikk szerzője; több mint 500 ismeretterjesztő, népnevelő előadást tartott. A gyergyói kórház történetéről és Fejér Dávid orvos munkásságáról írt tanulmányai az Orvosi Szemle hasábjain. jelentek meg. (Gyergyócsomafalván született, 1892. augusztus 5-én).