|
190 éve |
|
|
1829. február 3. Székelylengyelfalván született Orbán Balázs etnográfus, geográfus, történész, közíró és politikus.
1829. február 3. Székelylengyelfalván született Orbán Balázs etnográfus, geográfus, történész, közíró és politikus.
A székelyudvarhelyi középiskolai tanulmányok után családja révén 1846-ban Konstantinápolyba, majd Kis-Ázsiába, Palesztinába, Szíriába, Egyiptomba, Görögországba utazott. Keleti élményeit később hat kötetben jelentette meg Utazás keleten címmel.1849-ben szabadcsapatot szervezett a magyar haza támogatására, de időközben a szabadságharcot leverték. 1849-től emigrációba vonult, 1852-ben Londonban a British Museumban olvasott és kutatott, 1853-tól Jersey, majd Guernesey szigetén három évet töltött Victor Hugo társaságában. 1855-1859 között Konstantinápolyban tartózkodott. 1859-ben visszatért Erdélybe, 1871-től élete végéig országgyűlési képviselő volt. A legnagyobb székelynek is nevezett Orbán 1862-től 1868-ig mintegy ötszáz székely községet járt be, jegyzeteket, fényképeket készítve élete főművéhez, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I–VI.kötet, Bp., 1868–1873) című munkájához. Gyalogszerrel járta be Udvarhely, Csík, Háromszék hegyeit-völgyeit, falvait és városait. Úttörő szerepe volt Erdélyben a tudományos és irodalmi célokat szolgáló fotódokumentációk készítésében. Könyvében jelentős történeti, régészeti, néprajzi anyagot tárt fel, műve hozzájárult a székelyek történeti tudatának erősödéséhez, máig nélkülözhetetlen, értékes, tudományos forrás. 1887-ben az MTA levelező tagjának választotta. Székfoglaló beszédét A székelyek származásáról és intézményeiről címmel tartotta. Végrendeletében vagyonának nagy részét közcélokra hagyta. Családi birtokán, Szejkefürdőn temették el, a sírja felé vezető utat hét hatalmas székely kapu őrzi. Síremlékét Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész-tanár tervei szerint építették. Székelyudvarhely főterén 1995. február 4-én avatták fel Orbán Balázs szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását. Székelykeresztúron és szülőfalujában, Lengyelfalván mellszobor őrzi emlékét. (Budapesten halt megt, 1890. április 19-én.)
Lásd: Orbán Balázs. Hargita megyei személyiségek adatbázisa
|
|
◄ Vissza
|
|
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal – Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei Művészeti Népiskola
|
45 éve
1979. május 26. Csíkszentimrén meghalt Benedek Fidél, P. ferenc-rendi szerzetes, történész, az erdélyi ferencesek történetének kutatója. Tovább ►
|
|
175 éve
1849. május 16. Csíksomlyón született Tivai Nagy Imre gazdasági szakember, közíró, szerkesztő. Tovább ►
|
|
60 éve
1964. május 13. Székelyudvarhelyen meghalt Tompa László költő, műfordító, lapszerkesztő. Tovább ►
|
|
75 éve
1949. május 1-én Székelyudvarhelyen meghalt Dobos Ferenc történész, költő, tanár. Tovább ►
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
29
|
30
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
1
|
2
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|