2024. április 24., szerda, György

Magyar

Aktuális

Könyvtárunkról

Módszertani tevékenység

Elektronikus könyvtár

Kiadványaink

Kapcsolatok

NYITVATARTÁS

HÉTFŐ - PÉNTEK:

8.00 - 18.00

SZOMBAT - VASÁRNAP:

ZÁRVA

Részlegek nyitvatartása

Hasznos linkek

Hargita Megye Tanácsa

Hargita Megyei Kulturális Központ

Hargita Megyei
Hagyományőrzési Forrásközpont

Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ

Hargita Népe Kiadó

Hargita Kiadóhivatal –
Székelyföld Kulturális Folyóirat

Hargita Megyei
Művészeti Népiskola

Helyismereti évfordulók

ÁPR

130 éve

1894. április 22-én Nagyszebenben meghalt Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei szakíró, tanítóképző intézeti igazgató, Ferenc-rendi házfőnök.

Tovább ►

Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak
önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.

Kérdezd a könyvtárost

Fotóalbum

MAGBÖRZE A KÖNYVTÁRBAN

EGY CSÖPPNYI FRANCIAORSZÁG: betekintés két francia megye kultúrájába – interkulturális est

Zöld hét a könyvtárban

XVI. NEMZETKÖZI FELOLVASÓMARATON: LÁZÁR ERVIN – 2024 : MEGNYITÓ

EGY CSÖPPNYI OLASZORSZÁG - betekintés az olasz kultúrába – interkulturális est

350 éve

2018	OKT
	21

1667 vagy 1668. október 21. Csíkrákoson született Cserei Mihály történetíró, az erdélyi memoárirodalom jeles képviselõje.

1667 vagy 1668. október 21. Csíkrákoson született Cserei Mihály történetíró, az erdélyi memoárirodalom jeles képviselõje. Székely birtokos családból származott. Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi református kollégiumban végezte. 1686-tól Teleki Mihály titkára volt, később Apor István kincstárnok hivatalában tevékenykedett. Átmenetileg Thököly hívei közé állt, miután urát kiverték Erdélyből, rövid ideig Havasalföldön bujdosott. 1691-ben viszatért Erdélybe, de a Rákóczi vezette szabadságharc idején mindvégig császárpárti, állami tisztségeket viselt. Három éven át csíki főkirálybíró volt, majd tartományi biztos. A kurucok elől menekülve hét évig családjával Brassóban élt, 1707. december 16-án itt kezdte írni históriáját. 1721-től visszavonult Nagyajtára, ahol folytatta a brassói évei alatt megkezdett munkáját.
Főműve magyar nyelven írt Historiája, amelyben 1661–1711 közötti erdélyi eseményeket örökített meg. Apafi Mihály erdélyi fejedelem idejétől kezdve nemcsak a jelentős eseményeket írta le, hanem azokat az állapotokat is, amelyek korát jellemezték. Gondolatvilágára jellemző az események sajátos, erdélyi szempontú értékelése. Műve a XVII. századi Erdély művelődéstörténetének irodalmi szintű megörökítése. A XVIII. században kéziratban terjedt, közismertté vált egész Erdélyben. Eredeti, autográf kézirata a MTA Könyvtárának Kézirattárában található, nyomtatásban először Kazinczy Gábor adta ki 1852-ben. A csíkrákosi általános iskola Cserei Mihály nevét vette fel. (Nagyajtán halt meg, 1756. április 22 –én).

Lásd: Hargita megyei személyiségek adatbázisa

◄ Vissza