A Fejezetek Székelyföld technikatörténetéből című tanulmánykötetet 2021. május 19-én, 17 órai kezdettel, a XVII. Hargitai Megyenapok programsorozat keretében mutatják be az érdeklődőknek a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A kötet dr. Márton László szerkesztésében, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában jelent meg 2019-ben. A tanulmánykötetet Márton László és beszélgetőpartnere, Székedi Ferenc publicista, szerkesztő mutatja be. Részletek:
Dr. Márton László (1940-ben született Gelencén) Gyergyószentmiklóson élő gépészmérnök, többszörös feltaláló, műszaki író, kutató, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke, az MTA külső köztestületi tagja, a Magyar Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) elnökségi tagja. Száznál is több tudományos publikációja jelent meg itthon és külföldön. A technikatörténet kutatójaként harangokról, vízimalmokról, toronyórákról publikált több tucat dolgozatot. Több műszaki jellegű kötet szerzője és társszerzője. Munkásságát 2015-ben Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díjjal ismerte el.
A Székelyföld technikatörténetével foglalkozó kötet szerzői ismert szakírók, az egyes fejezetekben közölt tanulmányaik gazdagítják a térségre vonatkozó művelődéstörténeti szakirodalmat, másrészt érdekes olvasmányt kínálnak mindazoknak, akik érdeklődnek a technika története iránt, vagy fontos számukra, hogy megismerjék szűkebb pátriánk történetének egy-egy sajátos területét.
Az előszóban a kötet hiánypótló jellegét hangsúlyozzák a szerzők: “Nem tévedünk, hogy könyvünk hiánypótló kiadvány, annak ellenére, hogy az utóbbi tíz-tizenöt esztendőben az Erdélyi Múzeum-Egyesület égisze alatt évente szerveződtek technikatörténeti kutatások, amelyek eredményei a Tudomány és Technikatörténeti Füzetek című sorozatban váltak sokak számára kedvelt olvasmányokká.”
A kötet tizenhárom fejezetet tartalmaz, az egyes fejezetekben tizennyolc szerző nyújt betekintést a székelyföldi kerámiakészítés, az érctelepek, az ércbányászat és kohászat, a harangöntés, a sóbányászat, a fafeldolgozás, a textil- és bőripar, a vízimalmok, az üveghuták és a villamos energia hasznosításának történetébe.
„E tanulmánykötet szerzői, kutatásaik több évtizedre visszatekintő eredményeit helyezték az olvasó figyelmébe, tudatában annak, hogy teljességre törekvésük ellenére munkájuk csupán új utakat nyitó, új kutatási irányokat sugalló kezdet, ami nem hiányossága munkájuknak, hanem tudatos önértékelés. Szerzők annak is tudatában vannak, hogy a műszaki fejlődés nem állt meg ott, ahol a kötetben szereplő egyes tanulmányok behatárolnak egy bizonyos korszakot. Nem is állhat meg, még akkor sem, ha időnként lelassul a fejlődés üteme, netán megszűnik ideig-óráig. Ezért kaptak teret a kötetben a kordovángyártás, a borszéki üveg, a Gyilkos-tó és Békási-szoros vízerőmű építésének kísérletei vagy a Kommandó–Kovászna siklópálya, amelyeknek esélyük sem lehet a folytatáshoz.” – emelték ki az utószóban.
Fotóalbum
