Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy március 12-én, csütörtökön a SZÉKELY FERENC: ARANYPÉNZ – KÖNYVBEMUTATÓ ELMARAD! Szíves megértésüket köszönjük!

A néprajzos, újságíró, helytörténész Székely Ferenc Aranypénz című, legújabb beszélgetőkötetében tíz erdélyi személyiség életútja és pályaképe bontakozik ki az olvasó előtt. A kötetet a szerző ismerteti március 12-én, csütörtökön délután 5 órakor a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Jelen lesz három beszélgetőtársa is, Kilyén Ilka színművész, Balázs Lajos néprajzkutató és Kristó Tibor költő, nyugalmazott. szerkesztő. Az est moderátora Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője. 

Az Üveghegy kiadó gondozásában megjelent kötet előszavát Cs. Nagy Ibolya jegyzi:

Születésnapi beszélgetések, írta Székely Ferenc új, immár nyolcadik beszélgetés-kötetének alcíméül is, és a könyv írásai igazolják a szerzői megnevezés helyességét. Mert a műfajilag pontosabb, de érzelem-mentesebb társas viszonyt sugalló interjúk helyett az érzékenyebb, egymás gondolataira inkább reagáló, impulzívabb disputa-fajtát ígéri a fogalom: s az ígéretet valóra is váltja a szerző. Székely Ferenc Aranypénz című könyve a publicisztikai műfaj szigorúbb szabályait követve, de sajátos hangulatú „beszédekben” jeleníti meg a közös meditációk eredményét. Az erdőszentgyörgyi városi lap szerkesztője, írója, néprajzi kutató az elmúlt bő másfél évtizedben közel száz, kötetben is megjelent „beszélgetésben”, azután több tucatnyi újságcikkben tette már próbára a maga tárgyszerű, informatív, mégis bensőségesebb légkörű interjú-formáját. Most tíz neves, erdélyi személyiséget szólít meg, gyakorta villantva föl e kérdés-felelet játékban a beszélgetőtárssal közös élményeket, hiszen a társalgás alanyát sokszor személyes, baráti köréhez is tartozónak tudhatja. A beszélgetések oka-ürügye többnyire, e könyvben is, egy-egy jeles, születésnapi forduló (habár akad a nyolc kötet között, az első, amelyben sóvidéki, tehát egy néprajzi tájegység alakjait faggatta). Érzékelhetően jól ismeri partnerei életútját, tevékenységét, de ha szükséges, kérdései mögött védjegy a forráskutatás pontossága is. Nem leplezi, ha szorosabb szellemi-szemléleti kapocs fűzi össze a beszélgetőket, ugyanakkor nem felejti, hogy az olvasó nem feltétlenül tudja, amit ő, ők: alapos életrajzi, családi- és részletes szakmai tudnivalókkal kínálja meg a kíváncsi, de talán tájékozatlanabb olvasót is. Törekszik arra, hogy az életutak legizgalmasabb, legfontosabb stációit derítse föl, kérdéseivel vissza-visszatér homályban hagyott problémákra, az alkotói pályák sikereit, eredményeit nem hagyja, a partner szerénysége okán sem, említetlenül maradni. Sikerekről és eredményekről beszéltet, de a hozzájuk vezető útnak, a magyar nemzetiséggel szembeni, kisebbségpolitikai kényszerkitérőiről, a politikai satuk közé szorítottság keserveiről is szót ejt, ejtet. A most megfaggatott tíz személyiség az erdélyi magyar, humán értelmiség kiemelkedő alakja, művészek, kutatók, íróemberek: s szinte egy sincs közöttük, aki ne szembesült volna életútja, pályája során valamilyen nemzetiségi diszkriminációval, ne érte volna, csupán a magyar voltából eredő, az anyanyelvi kultúra, a közösségi jogok védelme miatti személyes trauma.

Az élet rendje: egy lassan „behajózó” korosztály alakjaival beszélget Székely Ferenc, s e gazdag, olvasmányos, izgalmas könyv kultúrtörténeti kuriózumok, ínyencségek, most már feledésre nem ítélhető tárhelye. Emberi sorsok tablója is, okulásul a jövendő számára.

(Részlet a kötet előszavából)

Székely Ferenc 1951. június 5-én született Pusztakamaráson. Az iskolát szülőfalujában, majd Mócson és Székelyudvarhelyen végezte. Első néprajzi írása a Hargitában jelent meg 1970-ben. Később is többször publikált a Hargita Népében, Háromszékben, Népújságban. Aktív pályafutása utolsó éveiben az erdőszentgyörgyi Szent György Középiskola könyvtárosa volt. Jelenleg is a városi lapot, az Erdőszentgyörgyi Figyelőt szerkeszti. Tavaly év végén jelent meg nyolcadik, születésnapi interjúkat tartalmazó kötete, beszélgetőkönyvei alanyainak száma elérte a százat. Köztük vannak olyan személyiségek, mint Jókai Anna, Kocsis István, Pomogáts Béla, Király László, Fodor Sándor, Péntek János és Keszeg Vilmos.