|
AZ OLVASÓKÖR FEBRUÁRI TALÁLKOZÓJA: Amerika, Amerika – a szétfoszlott álom (Elia Kazan kisregénye filmbe öltözik) |
|
|
A Kájoni János Megyei Könyvtárban működő csíkszeredai Olvasókör ötvenedik találkozójára kerül sor február 17-én, hétfőn, a szokásos 16.30 órai kezdettel. Egy kiemelkedő filmremek alkotójának és létrejöttének állít emléket a találkozó. Ritkán kerül szóba, hogy a törökországi görög emigráns Elia Kazan, minden idők korszakalkotó amerikai filmteremtője egyúttal elmélyült prózaíró is, aki legtöbbször maga öntötte formába filmforgatókönyveit. Egyik így készült emblematikus alkotása – Amerika, Amerika – családja életéből ihletődött elemekből építkezik. Saját irodalmi (forgató)könyvét filmesíti meg ugyanazon a címen 1963-ban, a film nagy sikert arat, azóta is remekműként tartják számon.
A forgatókönyv és a megtekintésre kerülő film összevetésére Székedi Ferenc vállalkozik az olvasókör ötvenedik találkozóján, minden érdeklődőt szívesen látunk! A találkozót a kör animátora, Cseke Gábor ajánlja figyelmünkbe az Olvasókör honlapján
Adatok Elia Kazan prózaíró-rendezőről: 1909. szeptember 7-én született. Meghalt 2003-ban, 94 éves korában. Elia Kazanjoglous néven látta meg a napvilágot Isztambulban. Görög szülei nem sokkal később kivándoroltak Amerikába, New Yorkban telepedtek le, fiuk ekkor négy esztendős volt.
Elvégezte a Yale Egyetemet, színész lett a Broadwayn, hamarosan rendezni is kezdett. Pályafutása során háromszor nyerte el a színházi Oscarnak nevezett Tony-díjat. 1948-ban egyik alapítója volt a híres Actor's Studiónak, az intézményt 1962-ig vezette. Tanítványai között volt Marlon Brando és James Dean is, akik később több filmjében is főszerepet kaptak. Újat hozó, felkavaró, olykor botrányt is keltő filmek rendezése kötődik hozzá: A vágy villamosa (1951), A rakparton (1954), Az Édentől keletre (1955), az Amerika, Amerika (1963). Tizennyolc nagyjátékfilm, jó néhány Oscar-díj, ünneplő közönség, hálás tanítványok, világhír az osztályrésze. Legjobb filmjének a Rakparton-t tartják, mások szerint az Érik a gyümölcs (Steinbeck nagyszerű regényéből) ugyancsak vetekszik vele, ennek forgatókönyvét ugyancsak ő maga írta. A hatvanas évek után hátat fordított a filmnek és regényeket írt. 1964-ben ötödik rendezői Oscar-jelölést kapott az Amerika, Amerika című filmdrámáért, és a forgatókönyvíró, továbbá a legjobb film kategóriában is a jelöltek közt volt. Az író-rendező nagybátyjának családi legendává lett századvégi története elevenedik meg ebben a monumentális lírai-naturalista filmregényben. A moly.hu ismertetőjében ez áll az alkotásról: „A cím: jelkép, Stavros Topouzoglou, húszesztendős Anatólia görög ifjú álma, élete tartalma, rögeszméje, végül már csúfneve: Amerika Amerika! 1896-ot írunk, a törökök kíméletlen módszereket alkalmaznak a »rebellis« örményekkel szemben, s a görög kisebbség helyzete nem sokkal reményteljesebb. Stavros tehetős család elsőszülött fia, de így is csak nyomor, üldöztetés, elnyomatás vár rá szülőhazájában. Egész életét egy lapra teszi fel: hogy eljut Amerikába, az Ígéret Földjére. Elia Kazan... Stavros Topuzoglou történetében nemcsak a kivándorló keserves útját írja meg, hanem a mindenkori kisebbség mindenkori vágyát az emberi életre. És általános érvényén belül és magának a főszereplő Stavrosnak csodálatos átéléssel megjelenített feledhetetlen alakja mellett a sorsok, típusok plasztikus sora elevenedik meg a könyv lapjain, és ezek a figurák, sorsok mint belejátszanak Stavros sorsába, valamilyen kérlelhetetlen írói-emberi törvényszerűség szerint erősítik-gyengítik, segítik-gátolják haladását a Nagy Cél felé".
Háttéranyag az Olvasókör honlapján
|
|
|
|
NYITVATARTÁS |
|
HÉTFŐ - PÉNTEK:
8.00 - 18.00
SZOMBAT - VASÁRNAP:
ZÁRVA
|
Hasznos linkek |
|
Hargita Megye Tanácsa
Hargita Megyei Kulturális Központ
Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ
Hargita Népe Kiadó
Hargita Kiadóhivatal – Székelyföld Kulturális Folyóirat
Hargita Megyei Művészeti Népiskola
|
115 éve
1909. március 24. Csíksomlyón meghalt Bándi Vazul tanár, a csíksomlyói főgimnázium tanára, igazgatója, történész. Tovább ►
|
|
85 éve
1939. március 20. Gyergyószentmiklóson született Kercsó Attila orvos, költő, tanulmányíró. Tovább ►
|
|
115 éve
1909. március 13. Kilyénfalván született Jakab Antal Gyulafehérvári megyéspüspök. Tovább ►
|
|
H
|
K
|
SZ
|
CS
|
P
|
SZ
|
V
|
26
|
27
|
28
|
29
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
11
|
12
|
13
|
14
|
15
|
16
|
17
|
18
|
19
|
20
|
21
|
22
|
23
|
24
|
25
|
26
|
27
|
28
|
29
|
30
|
31
|
Kérdéseire, a könyvtári szolgáltatással kapcsolatos észrevételeire a könyvtárosok válaszolnak önnek e-mailban, amennyiben Ön kitölti az adatokat.
Kérdezd a könyvtárost
|